MENÜ

VÉGVÁRI HŐS

BALÁZSDEÁK ISTVÁN

Mi egriek büszkék vagyunk városunk múltjára. Sok neves ember élt itt, kik tetteik révén kiemelkedőt, maradandót alkottak az utókor számára. Tiszteletből utcákat, intézményeket stb. neveztek el róluk.  Különböző korokban sok egri vált neves emberré.  Van azonban Eger történetének egy korszaka, mely méltánytalanul a feledésbe és a jelentéktelenek homályába merült. Ez a végvári hős vitézek  kora, mely a török dúlás, pusztítás idején zajlott. Ők voltak, akik nem nyugodtak bele hazájuk muzulmánok által történő megszállásába, a magyarok kirablásába és sanyargatásába. Életük állandó kockáztatásával szembeszálltak az ellenséggel. 1554. év után a 16. század második felében Eger lakóinak legnagyobb egyénisége  Balázsdeák István végvári vitéz, Eger vár alkapitánya volt!                                                                                                                                                                                                                  

Történelmi tény volt, hogy az 1526-os mohácsi csatavesztés után a törökök országunk nagy részét elfoglalták. Északon egy „kifli”alakú rész a Habsburg birodalomhoz tartozott, melyben éket alkotott a török hadakat legyőző Dobó István vára, Eger. Az ország többi része, Erdély kivételével török hódoltsági terület volt. A törökök a magyar falvakat elpusztították, a városokat, mezővárosokat hadisarc fizetésére kötelezték. Gyötörték „nyúzták” a magyar népet. Ha valamelyik település nem tudta a hadisarcot kifizetni, akkor azt megtámadták, kifosztották, a nőket megerőszakolták és a lakosok egy részét rabságba hurcolták. Ilyen szomorú sorsú hazában született Balázsdeák István, kinek születési dátumát nem ismerjük.1557-ben amikor végvári vitéznek Egerbe érkezettl 20 éves lehetett.1592-ig, 35 éven át szolgált itt. A városban lakott felesége Hobordaneczky Katalin, két gyermekük, István és Borbála, kik boldogan futottak a kapuhoz mikor a  családfő a harcmezőről épségben hazaérkezett.                                                                                                                                                                                   

A bátor vitéz jó nevű katonai családból származott. Apja Balázsdeák Márton, Gyula várának volt egyik huszárja. Vitézségéért 1563. november 13-án Ferdinánd királytól nemességet kapott. A törökök 1566-ban megtámadták és elfoglalták a várat, amikor a harcok alatt hősi halált halt. Gyula városa hőséről egyik utcáját Balázsdeákról nevezte el, mely a mai napig létezik! Két fivére pedig 1552-ben Temesvár védelmi harcában esett el, mely sereget az a Szulejmán Ahmed pasa vezetett, aki Ali pasával Szolnoknál egyesülve vonult Eger vára ellen. A családi birtokok török kézre kerültek, a fiatal Balázsdeák Istvánnak nem maradt más, mint hazaszeretete,a kardja és a bosszúvágya.                                                                                                                                                                                             

Ha valahol akkor Eger várában napról-napra láthatta, milyen vidám szívvel és mily nagy lelkesedéssel mennek a katonák vitézi próbákra, harcokra hazájuk védelme érdekében. Részt vett  életre-halálra szóló bajviadalokban, amelyekből győztesen került ki és legyőzte török ellenfeleit. Tapasztalhatta, hogy minő örömmel fogadják őket a város és a vár lakói, mint a csatából visszatérő hősöket. Példaképe volt beosztott katonáinak. Számtalanszor együtt harcoltak Balassi Bálint költővel, aki 1579-82 között hadnagyként szolgált a várban. Amikor a cselvetésről visszatértek Balázsdeáknak alkalma volt a verseivel ismerkedni. Balassi az évszázad legnagyobb költője gyönyörű hazafias és dicsöítő verseket írt a végvárak életéről. Losonczy Anna ihlette lírája a magyar költészet egyik gyöngyszeme.Anna Ungrád Kristófnak a felesége volt, annak aki a főkapitányságot az egri várban Kolonics Bertalantól átvette.                                                                                                                                                                                           Eger területileg a Habsburg  királyi  országrészben a Kassai főkapitánysághoz tartozott. Mind Miksa mind pedig Ferdinánd majd Rudolf király az egri vár élére hűséges, nagybirtokos alattvalóit innen nevezte ki, akik általában csak 3-4 évig szolgáltak itt.                                                                                                                                                                                       

Az egri várban Balázsdeák Istvánnak kilenc egymást követő főkapitány volt a parancsnoka:                                                                                                   

Zoltay István( 1558-62)    Horváth Ferenc (1562-63)    Mágochyi Gáspár (1564-67)    Forgách Simon (1567-69)  Ungrád Kristóf (1569-76)   Kolonics Bertalan ( 1576-83)      Ungrád Kristóf ( 1583-87)         Rákóczi Zsigmond (1588-94)                                  Préposvári Bálint (1591-94)                                                                                                                                                                                                                                                                                                            

A kapitányok váltása közötti időszakokban (olykor egy évig is) Balázsdeák István vezette a várat. Felügyelte a vár újjáépítését, ügyinek intézését  A végvári katonaság nemcsak magyarokból állott: szolgáltak németek, olaszok sőt még spanyol zsoldosok is. A királytól fizetés járt a szolgálatért. Sajnos nagyon sok esetben szinte évek is elteltek zsold nélkül. A pénztelenség szegénnyé tette a vitézeket, még az is előfordult, hogy lovaikat el kellett adni megélhetésük fenntartására. 1588. áprilisában hat levelet írt Kassára Claudius Roussel királyi helytartónak, melyekben leírja a vár ügyes-bajos dolgait. Jelentést tesz például arról, hogy magyar rablókat, csavargókat kellett elfogatnia és ezek büntetésére szabad kezet kér. Intézkedik a siroki várban adódó problémák ügyében. 1588. április 27-én újra kéri az elmaradt zsoldjukat:” a gyalogosok igen elégedetlenek a fizetés elmaradása miatt. Sokan elszöknek és ha ez így megy tovább arra sem marad elegendő ereje, hogy a kaput bezárják.” Országos ismertségére utal, hogy a végvárak kapitányai 1583-ban Balázsdeák Istvánt küldték az országgyűlésbe  hogy vitézek nyomorúságát előadja.  Itt bátran kiállt a végvárak helyzetének javítása érdekében. Ezek voltak a Habsburg birodalom védelmi előbástyái és ha a várak elesnének Bécs is veszélybe kerülne az erős oszmán  hadsereggel szemben .                                                                                                                                                                                         Nagyon hosszan lehet sorolni azokat a hadi tetteket, melyeket az egri végvári vitézek hajtottak végre a török hódítók ellen a leigázott hazában. Minden évben voltak nevezetes végvári harcok, melyekben hősünk valószínű részt vett. Ezek közül felidézünk néhányat:                                                                           1562. évben az egri lovasokat Szeged alatt találjuk. Mehmet cselebi és Behran vajda épp az adót szedte be, mikor tizennyolc török vitézzel együtt elfogták őket és a beszedett adóval együtt Egerbe hozták őket.   1564-ben  Füleknél lest vetettek. Maga Bezlia aga is elesett több katonájával együtt. Az egriek zsákmánnyal és rabokkal tértek vissza.                                                                                                      1565-ben Rakamaz és Sima faluk mellett vonuló török sereget teljesen szétverték.                                     1569 őszén megtámadták a tiszavasvári országos vásárt és huszonnégy törököt fogtak áruikkal együtt. 1576-ban megneszelték, hogy nagy kísérettel viszik Hasszán basát a füleki vár vezérének. Az egriek erre Újszásznál lesben állottak és legyőzték a törököket. A basát javaival együtt elfogták és sok rabul ejtett katonával együtt Egerbe vitték.                                                                                                                                                                     

1577-ben nagy zsákmányt ejtettek . Prépostvári Bálint mezei főkapitány vezetette sereg elég nagy létszámú volt, melynek zömét az egriek mellett a diósgyőri és az ónodi katonák alkották. A török sereg már kifosztotta Szikszót és ezer rabbal meg tömérdek zsákmánnyal visszatérőben volt mikor a mieink váratlanul megtámadták őket. A harc délután kezdődött és éjfélkor ért véget. A törökök vezére a füleki bég néhányadmagával elmenekült, viszont legalább ötszáz halott török maradt a csatatéren. Tömérdek ló és fogoly került a mieink kezébe, ezernél több magyar foglyot kiszabadítottak, kiket összekötözve akartak elhurcolni rabszolgának. Ilyenkor szokásos kótyavetyében jól jártak, mert minden lovasra 22 frt. jutott, de még a budai várban sínylődő rabok is kaptak  belőle.                                                                                                                                                                               1580-ban  a szolnoki bég Gyöngyöst rabolta seregével. Geszty Ferenc diósgyőri kapitány vezetésével Balázsdeák István 400 - Báthory 200 lovassal és más helyekről toborzott több száz vitézzel indultak lesre. A kétezer főnyire becsült török sereget Nádudvarnál megtámadták és levágták az ellenséget. A mieink négyszáz foglyot ejtettek, köztük a szolnoki Ali béget. Ez utóbbiért Geszty kapitány tizenegyezer aranyat kapott a portától.                                                                                                                                                                                         

1585 augusztus 24-én volt Turán az országos vásár, melyet a szolnoki bég felügyelt. A cselvetés vezére Balázsdeák István volt  Egerből aki 300 lovassal és 200 gyalogossal indult ki. Hozzájuk csatlakoztak még a kállóiak, kassaiak és a szatmáriak. A fő sereget az egri és a kassai huszárok alkották. Három felől támadták a törököket akik vereséget szenvedtek. A zsákmányt 150 kocsira rakták és 137 rabbal indultak hazafelé. A kótyavetyéből bőven jutott minden vitéznek.                                                                                                                                                                                       

1588. október 8-án a törökök nagy létszámmal, 10-12000 fővel mentek Szikszó alá Kara Ali bég vezetésével, hogy a ki nem fizetett adót behajtsák. Erejük tudatában magabiztosak voltak és nem számítottak támadásra.  Amint az egriek ennek hírét vették, azonnal 1500 katonával elindultak. A szomszéd végházak vitézeiből 1559 fővel csatlakoztak hozzájuk és Putnok alatt gyülekeztek. A mieink serege még így is jelentéktelen volt létszámban a törökök hadához mérten. A végbelieket ez évben Eger vár élére újonnan kinevezett Rákóczi Zsigmond főkapitány, későbbi Erdélyi fejedelem és Balázsdeák István vicekapitány vezette. Október 20-án sötétedésre érkezett meg a magyar had és vakmerő támadásba kezdtek . Ezt tapasztalván Kara Ali bég felgyújtotta a Szikszót és a síkságon csatarendben állította csapatát. A két szárnyat szekérsánccal erősítette meg, középre helyezve az ágyúkat. Az égő város világánál támadtak a magyarok. A túlerővel szemben vereséget szenvedtek. Bajazidnak, a pesti hajóhad parancsnokának és Mehmed agának ágyúik bevetésével a mieink meghátrálásra kényszerültek. Sajnos Homonnai István diósgyőri kapitány is sokadmagával fogságba esett. A kudarcot mindenki tudomásul vette keseregve a fogságba kerültek és a halottak miatt. Balázsdeák azonban nem nyugodott bele a vereségbe. Összegyűjtötte a lovasságot és az éjszaka megrohamozta a sikertől megittasult ellenséget. A harcban Kara Ali bég súlyosan megsebesült, helyettesét Musztafa béget magyar lándzsa döfte halálra.  Akkora lett a zűrzavar, hogy a törökök eszeveszett menekülésbe kezdtek, hátra hagyva rablott értékeiket. A magyarok vesztesége 370 ember volt. Török 1300 maradt a csatatéren. Ez utóbbiakat a város melletti ma is Törökhalomnak nevezett dombon temették el.  Az örvendetes győzelmi hír futótűzként terjedt el. Nemcsak a császárvárosban, de német földön is szerte emlegették. A magyar történetírók Rákóczi Zsigmondnak tulajdonítják a győzelmet. Szemtanúk, egykori íratok azonban Balázsdeák István érdemének tartják a sereg győzelmét a törökök felett. Istvánffy Miklós a csata krónikása versben írja le, hogy nyolcszáz lóval az élen Balázs Deák „kétélű pallossal vitézmódon” vezette a katonákat a harcba. A magyar tanácsosok, köztük Forgách Simon is magának a királynak megírta, hogy a fényes győzelem főképpen Balázsdeák István érdeme. Az egri káptalan tagjai szintén levélben méltatták hadi tudományokban való jártasságát.” A veszedelemben bátor, munkában fáradhatatlan, a cselekvésben szerény, végrehajtásban gyors, az előrelátásban tanácsos elméjű.”.  A szikszói győzelemben való hősiességét végül Rudolf  király is elismerte és Balázsdeák  1589-ben megkapta Győrt és Berényt és ő lett a jászok kapitánya. Az 1589 évi számadások szerint Balázsdeák  István vicekapitány fizetsége nyolc ló volt. Személyesen havonként 50 frt. és minden lovára 20 frt.  Ezenkívül jár neki 20 fertály búza, 50 bárány és minden lovára egy köböl bor. Mint jászkapitánynak külön még négy lovat kellett tartani. Az elkövetkező évek is az egri várbéli feladatokkal, portyázásokkal, szüntelen harcokkal teltek.                                                                                                                                                              

1592-ben a szolnoki, a hatvani, a füleki, a gyulai és jenői bégek elhatározták, hogy a sok kellemetlenségért bosszút állnak az egrieken. Ki is indultak és Szikszó környékén gyülekeztek. Prépostvári Bálint egri főkapitány azonnal jelentést tett a szomszéd végházaknak hadi gyülekezőt szervezve. A magyar had, melynek résztvevője volt Balázsdeák is elenyészően csekély volt a törökök seregéhez mérten. Mivel a mieink nem akartak szégyennel visszavonulni, megtámadták a török sereget a Szikszó táján lévő domboknál. Hiába harcoltak a mieink hősiesen, a túlerő győzött és maga Balázsdeák István több tisztjével együtt rabságba esett. A sors iróniája, hogy ott vesztett hősünk, ahol korábban legnagyobb győzelmét aratta. A magyar elöljárók hiába próbálták őt kiváltani, de ez nem sikerült, mert a fővitézeket a szultánnak szokták ajándékozni és azokat pénzért nem lehetett kiváltani. Ezután került Balázsdeák Konstantinápolyi Jedikula rabtoronyba. Sanyarú sorsa volt hősünknek a börtönben. Prépostvári Bálintnak küldött levelében azt írta, hogy éhezik és életét az Erdélyi követeknek köszönheti, akik segélyezik őt. Múltak az évek, s míg ő a héttoronyban raboskodott, itthon az udvar teljesen megfeledkezett nagy érdemeiről. Rudolf király 1596.-ban például elrendelte, hogy a jászkapitányságot, melyet ideiglenesen Balázsdeák fia kezelt vegyék el tőle, mivel ő most török rab, tehát polgári halottnak kell őt tekinteni. A király tehát, cserbenhagyta régi hű vitézét, a birtokát Jászapáti Horváth Györgynek adta. A mieink azonban nem így gondolkoztak, fogoly cserével, pénzzel próbálták fogságából kiváltani. Ismert és ünnepelt hős volt az országban. A hős gróf Pálffy Miklós főkapitány minden követ megmozdított, hogy kiszabadítsa. Végül 1597. évben sikerült őt kiváltania a fogoly koppányi bégért cserébe. Feltételezés szerint úgy 57 éves kora körül esett rabságba és öt évig sanyargott a hírhedt török héttorony börtönben. A hatvanas éveiben járó Balázsdeák István Egerbe nem mehetett, mert a várat a törökök 1596-ban elfohlalták ezért Pálffy Miklós szolgálatában állt. Tőle jó fizetéssel a csetényi tisztséget kapta. Hősünk további sorsáról sajnos nincs adatunk.Valószínű a hosszú rabság szenvedései hamar sírba vitték őt.                                                                                                           

Az Egerben töltött 35 éve alatt a vitézek példaképe volt, mely emberségben, rendíthetetlen bátorságában nyilvánult meg. Főkapitányi rangot érdemelt volna, de a király a vitézi érdemekkelkevésbé büszkélkedő, de az udvarához közelebb állóalatvalóit nevezte ki a tapasztalt, harcokban edzett Balázsdeák István helyett.

Illő volna érdemei szerint őrizni emlékét.

NEVEZZÜNK EL EGRI UTCÁT BALÁZSDEÁK VICEKAPITÁNYRÓL!

Írta Balázsdeákért:  Erdei László 2009-évben.

Az írás publikálva lett "AZ EGRI VÁR HÍRADÓJA". 40-41. számában 2009 évben.                                                                                

Felhasznált  íratok:                                                                                                                                                            

-Sugár István: Eger vár históriája (1991)  101. old.                                                                                                                  

- Nagy József: Eger története (1978)  94.121.122. old.                                                                                                          

-Takáts Sándor (1860-1932) Piarista rend levéltárosának írásbeli hagyatékából készült könyvkiadások:                                  Régi magyar kapitányok és generálisok (Budapest Stácium 1922.)                                                                                Végvári vitézek-szegény legények  1951-es kiadás.Kaniczay Tibor átdolgozása alapján.                                                                                                   

- Vasárnapi Ujság 1854-1860   Szerző Papp Miklós . Cím: Törökhalom. Történeti rajz. http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/00208/datum05664/cim205667.htm                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

-HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRI KIADVÁNYOK                                                                                                   Sorozatszerkesztő: Dr. Szíj Jolán .  Összeállította:Farkas Gyöngyi tanácsos, fő levéltáros:                                                     A török kor,… (Petit Real  Könyvkiadó  Bp.2000)                                                                                                                                                     

-Györkös Attila honlapja . http://gyorkos.uw.hu/1567-1592/1567-1592.htm                                                                  Törökvész . 1567-1592-ig tartó korszak Magyarországon                                                                                                       -

Magyar Elektronikus Könyvtár   http://mek.niif.hu/04700/04750/html/1586.html                                                                      Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája  (3. bekezdés: Balázsdeák fia és lánya)    Gr. Kr. levéltár IV. 80.1                        Heves Megyei Hírlap, XXXIII.évfolyam 207.száma

 

Vissza a főoldalra

Asztali nézet