MENÜ

                                                     CSALÁDFA KUTATÁSOM

Ahogy idősödtem egyre inkább érdeklődtem őseim iránt. Honnan származok? Milyen emberek lehettek rég elhunyt eleim? Sajnos, mikor fiatal voltam nem faggattam szüleimet erről a témáról. Édesanyámnak volt egy imakönyve, melyben a nagyszülei, szülei és testvérei születését és halálát följegyezte. Ezt fel tudtam használni adatgyűjtésemhez. Apai ágról az interneten a https://familysearch.org/search honlap segítségével és a Heves Megyei Levéltárban történő kutatással tudtam az adatokat összegyűjteni. Az amerikai mormon egyház híveinek köszönhetően majdnem minden település anyakönyve rajta van az interneten. Sok időt vett igénybe a keresés, de egyre jobban érdeklődtem a dolog iránt. Édesapám ősei Egerszalókról származó földműves emberek voltak. A falu a pusztító törökök kivonulása után üres volt és a 18. század elején új honfoglalókkal kellett betelepíteni. Jöttek Zemplén megyéből magyarok (mint az én Erdei nevű ősöm), de jöttek szlovákok ( Rakvács, Hablik, Zsi nevűek). Érdekes viszont, 1731-ben 35 német család betelepítése ( Keller, Smidt, Smutzer stb.)Ez utóbbiak 10 év adómentességet kaptak az idetelepülésükért cserébe. A német származásúak nevüket megtartották, nem magyarosították. A szlovák Zsi név a XX. század elején eltünt a faluból. Később rájöttem, hogy Él családnévre változtatták a   szlovák zsi, magyarul él nevet. A falunak papja csak az 1740-es években lett, úgy, hogy e tiszteletes úr celebrált Baktán, Szóláton és Szalókon felváltva és így egy anyakönyve volt a három falunak. Írásaikat sokszor nehéz volt elolvasni, hiszen libatollat használtak, mely, ha elkopott vastagan fogott és összeolvadtak a betűk.                                                                   Számomra milyen érdekességek voltak az anyakönyvekben?                   Egerszalókon 1895-ben vezették be az állami anyakönyv vezetését, melyet több évtizeden át Kenderessy Károly vezetett szorgalmasan és lelkiismeretesen.                  Nagyon sok gyermek, akár 6-12 született minden családban, viszont a felnőttkort csak kb. a 60 százaléka élte meg. A roma lakosságot csak a 19. században kezdték anyakönyvezni. Itt a foglakozás rovatot úgy töltötte ki az anyakönyv vezető, hogy ha a családban volt hegedű, akkor „ muzsikáló cigány” , ha nem akkor „kéregető cigány” volt a bejegyzés. Véleményem szerint a 19. században Szalókon 30-40 cigány élhetett. Más embereket zsellér, napszámos, földműves és kisbirtokos foglalkozással illették. A 19. században egy zsidó család települt, akik a fűszer boltot vezették. A fiatalok korán házasodtak, fiúk 18-22. évesen a lányok 16-19. évesen. Nagy harc folyhatott a szép lányokért: 1906. évben a farsangi bálban leszúrták a 19 éves K. Jánost, majd ugyanez évben a búcsúban lelőtték a 17 éves K. Annát.                                                                                 Édesanyám, Takács Anna Hernádbüd nevű Abaúj megyei kis faluból származik. Itt érdekes az, hogy nagymamámék négyen voltak lánytestvérek és 1906-ban kivándoroltak Amerikába. A nagymamám, Balog Anna viszont egy év múlva visszajött és feleségül ment Takács Péter nagyapámhoz.                                                      Akinek ideje van felkutathatja családfáját és bizonyára sok érdekes felfedezést talál, mint én.

Családfám megtekintéséhez kattints a képre!

Asztali nézet