MENÜ

 

 EGRI VÁRVÉDŐK GYŐZELME A TÖRÖK SEREG FELETT

1552. október 17-én vonult el a vesztes török sereg Eger vára alól. ABBAN AZ IDŐBEN A HATALMAS ÉS ERŐS OSZMÁN-TÖRÖK BIRODALOM TERJESZKEDÉSÉNEK MEGÁLLÍTÁSA VILÁGRA SZÓLÓ ESEMÉNY VOLT! Egy világhódító sereget megállítani, nyugat felé történő támadásukat késleltetni óriási dicsőség volt. Hódító útjuk során Temesvár, Szeged, Gyula, Szolnok után Egert akarták elfoglalni. A török katonák egy részének „zsoldját” a magyarok kirablása, erőszakolása és rabszolgaságba hajtása képezte. Ezt a folyamatot akadályozták meg Eger várának hős védői. A magyar nép Mátyás király óta ritkán győzedelmeskedett ellenségeivel szemben.  Mi a ma emberei legyünk büszkék az egri elődeinkre! A várvédő hősök nevei nagyrészt ismertek az egyszerű emberektől kezdve a rangos vitézekig. Emlékezzünk hálával azokra, akik hősi halált haltak, de arra a sok hősre is akik túlélték a harcokat.

Székely Bertalan festménye: Egri nők

                          Rövid történeti leírás Eger várának dicső védelméről

A vár kapitánya1548-tól Dobó István és a másodkapitánya Mekcsey István volt. A várban összesen 1094 fő kiképzett katona, valamint 824 fő önkéntes szolgált, akik a török támadásának hírére jelentkeztek várőrségbe. Segítségre a várvédők a királytól nem számíthattak. A kapitány igyekezett a várat felkészíteni a török támadásra. A falakat több helyen megerősítették, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket biztos helyen tárolták. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek felkészíteni őket a feladataikra.
Ali budai pasa megadásra szólítja fel a várat. Dobó - ismerve az előzőleg elfoglalt magyar várakban történteket - erre nem felel és a hírnököt bilincsbe vereti.           A főparancsnok, Kara Ahmed fővezér tábora az Eger patak nyugati oldalán helyezkedett el, Szokoli Mohamed beglerbég serege a pataktól keletre Tihamér faluig, Khadim Ali budai pasa katonái, a vár és a város északi oldalát foglalták el.

Ali budai pasa megadásra szólítja fel a várat. Dobó - ismerve az előzőleg elfoglalt magyar várakban történteket - erre nem felel és a hírnököt bilincsbe vereti.
Az ostrom napjai:
Az ostrom 1552. szeptember 9-én kezdődött el, amikor is a török tüzérség folyamatosan lőtte a vár falait egészen szeptember 28-ig. Ezen a napon a török csapatok nagy rohamot indítanak a vár ellen és el is foglalnak egy tornyot. Dobó a saját ágyúival löveti szét a tornyot és hatalmas csatában kiverik a törököt a várból.
Október 4-én – feltehetőleg gondatlanság következtében – felrobbant a székesegyház sekrestyéjében tárolt lőporkészlet, ami jelentős anyagi károkat okozott a védőknek. A törökök kihasználva a robbanás okozta pánikot újabb ostromot indítanak a vár ellen. Nagyon intenzív tüzérségi tűzzel, gyalogsági rohammal kombinált támadások kezdődtek. Rendkívül nehéz napok voltak ezek a védők számára, de a törökök végül visszavonulásra kényszerültek.
A befejező ostromot Ahmed vezér, október 12-13-ára rendelte el. Az elhatározását az váltotta ki, hogy az ostromban résztvevők harci kedve a nagy veszteségek miatt egyre romlott, de bajok voltak az ellátással is, mert az élelmiszer, lőszer, puskapor utánpótlása akadozott, járvány ütött ki a török katonák között és az időjárás is kezdett hűvösebbre fordulni.
Az október 12-i ostrom reggeltől estig tartott. Először a vár épületei kerültek ágyútűz alá, de ezt a törökök cselnek szánták és hamarosan megindították a támadást az Ó- kapu-bástya ellen. Amikor a védők átcsoportosították az erőiket az ostromlott helyre, hirtelen a vár másik végében álló – Föld- és Tömlöc-bástya ellen indítottak támadást, majd ezzel egy időben megtámadták a Bolyki-tornyot is. Az ostrom nem járt sikerrel, ami miatt a török katonák elkeseredettsége tovább fokozódott. A török vezetés ennek ellenére úgy döntött, hogy másnap egy utolsó rohamot indít és ha akkor sem járnak sikerrel nem próbálkoznak tovább, elvonulnak.
Az október 13-i úgynevezett végostrom az előző napi ostromhoz képest megváltozott sorrendben kezdődött. A harcok során a legelkeseredettebb küzdelem a Föld- és Tömlöc – bástyán alakult ki. A nehéz helyzetben még az asszonyok is kivették a részüket és hősiesen segítették a falak védelmét. A nap végén az oszmán seregek súlyos veszteségeket szenvedtek és visszavonultak a táboraikba. A következő napokban a török had az élénk puska és ágyútűz ellenére az elvonulásra készülődött. Ahmed és Szokoli Mohamed a vert seregével 1552. október 17-én vonult el az egri vár alól. Ali budai pasa csak másnap követte őket a csapataival. Egy válogatott huszárcsapat Ali serege után eredt és Üllőnél megtámadták őket.
A korabeli források 300-nál több magyar halottról és 200-nál több magyar sebesültről számolnak be.
A magyarok 1552-es győzelme Eger váránál azzal a jelentőséggel bírt, hogy ebben a században először sikerült megvédeni egy magyar várat a török főerőkkel szemben.

Asztali nézet