MENÜ

KISZ titkárságom története

A mai kapitalista világban elsősorban a fiatalok számára nehéz megérteni a szocialista társadalom időszakában zajló életet. A munkások és a parasztok uralmát hirdették a kommunista párt vezetésével. Ilyen országban kellett élni és boldogulni. Most sokan letagadják abban az időszakban vállalt szerepüket, sőt valamiféle ellenállónak próbálják bemutatni magukat. Én akkor azt hittem, hogy örökké szocializmus lesz és a fennálló rend megdönthetetlen. A fiatalokat a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (továbbá KISZ) szervezték. Úgy emlékszem, hogy már Dobós gimnazista koromban az osztály minden tagja KISZ tag volt. Ez utóbbi engem elkísért a munkába állásom idején is. Erről van emlékem, melyet szeretnék megosztani olvasóimmal.                                                                                                                                                                            1969 évben kerültem a több, mint 3 ezer fő létszámú egri Fémszerelvénygyár karbantartó üzemébe dolgozni. Én a villamos részleghez kerültem. Mi javítottuk ki a gyár összes elromlott elektromos berendezéseit . Először elektroműszerész, majd elektrotechnológus, később több, mint 20 évig művezető voltam. Mivel korábban is KISZ tag voltam itt is átvettek e mozgalom soraiba. Nem volt ez dicsőség, de nem volt szégyen abban az időben. 1970-ben beválasztottak az öt tagú KISZ vezetőségbe. Koczka Tibor akkori üzemi KISZ titkár lemondott kora miatt és a vezetőség összeült új titkárt választani. A választás énrám esett, azt elvállaltam. Másnap odajött hozzám Ficsor Gábor párttitkár elvtárs, hogy milyen alapon akarok én titkár lenni, mikor ez a párttal nem lett egyeztetve. Egyébként Vonó Kálmán a jelöltjük, mert ő jobban megfelel e posztra. Jól van, én nem akarok tolakodni, de ha engem a vezetőség megválasztott, akkor le is kell váltani. Ezek után én nem foglalkoztam a KISZ-el és időközben leváltottak és megválasztatták a KISZ gyűléssel a párt jelöltjét. A következő KISZ gyűlésen Vonó Kálmán a vállalati KISZ titkár jelenlétében össze-vissza beszélt és botrányt okozott. A felső vezetés azonnali hatállyal leváltotta. Hónapokig nem volt KISZ titkára az üzemnek, amikor behívatott az irodájába Ulman Ferenc üzemvezető és a párttitkár jelenlétében kértek a KISZ titkári teendők ellátására. Természetesen én nemet mondtam, arra hivatkozva, hogy már egyszer alkalmatlannak találtak. Kedvem se volt az egészhez, lebecsültek megsértettek büszkeségemben. Ahogy múlt az idő a párttitkár többször odajött a munkaasztalomhoz és fűzött, hogy vállaljam el ajánlatukat. Újra behívattak a nagyfőnöki irodába az üzemvezető és a párttitkár és előadták korábbi kérésüket. Azt feleltem, hogy rövid időn belül választ adok. Sokat gondolkoztam és arra a következtetésre jutottam, hogy egy ciklusig (három évig) elvállalom. Ezt követően meg is választottak üzemi KISZ titkárnak. Életemben mindig arra törekedtem, hogy a vállalt feladataimat, munkámat jól csináljam. Úgy gondoltam megmutatom azoknak, akik nevetségessé tettek, hogy különb vagyok Vonó Kálmánnál. Az üzemünkben kb. 320-an dolgoztak, ennek a 70%-a fiatal KISZ korosztályú, három lány kivételével mind fiú. A KISZ tagok létszáma 25 fő volt. A gyűlést a gyáron belüli telephelyünkön tartottuk munka után. A délutános műszak eljöhetett a munkából és még így sem voltunk 20-an . Nem volt kedvük a KISZ-hez, pedig nekem nagy terveim voltak, azokat így nem lehetett megvalósítani. Elhatároztam, hogy legközelebb változtatok a környezeten és a gyáron kívüli kultúrházban rendezem a gyűlést. Megkerestem a Vállalati KISZ Bizottság titkárát Patkó Pált, hogy adjon nekem egy pénzösszeget, mert a fiataloknak kólát és sört szeretnék adni, ha kijönnek a kultúrházba. Meg is kaptam a lehetőséget és a vezetőségi tagjaim elterjesztették a gyűlés időpontját, ivási lehetőséget, valamint azt, hogy KISZ-en kívülieket is szeretettel várunk. Meg is jelent vagy hetven fiatal. Nagyon örültem, mert volt kiknek elmondani programomat: kirándulást a Dunántúlra, kultúrházi bált, klubdélutánt stb. Hamarosan megduplázódott a taglétszám. Csináltunk háromnapos buszos körutat, minden résztvevő jól érezte magát. Az általunk rendezett kultúrházi bál azért volt hasznos, mert a belépődíjból a szervezetünk pénzre tett szert. Mivel a bál nyilvános volt, előfordult, hogy részeg fiatalok randalírozni kezdtek, ilyenkor a Bivaly becenevű hatalmas KISZ tagom egyenként fölkapta a parkettról és kivitte őket a kultúrházból. A klubdélutánokra egri színészeket hívtam. Kanalas László az Egri Gárdonyi Géza Színház kiváló művésze is eljött fellépni hozzánk. Olyan humora volt, hogy „dőltünk” a nevetéstől. Volt egy kis baj, mégpedig az, hogy az üzemben nem dolgoztak lányok. Megkerestem az Egri Centrum Áruház KISZ titkár hölgyét ( mivel ott csak lányok dolgoztak) és ö örömmel vette meghívásunkat a kultúrházban klubdélutánra. Több, mint húsz lány jött el. Jól megtáncoltattuk őket, kiválóan érezték magukat a sok fiú között. KISZ gyűléseket színvonalasabbá kellett tenni. Rendszeresen invitáltam a Megyei és Városi KISZ Bizottság valamelyik vezetőjét előadást tartani az ifjúságot érintő kérdésekről. Érdeklődéssel voltak a fiatalok a „nagy” KISZ vezetők előadásai iránt. A gyűlés bevezetéseként meghívtam versmondókat és zenészeket, ez után jöttek az előírt napirendi pontok.                                                                                                         Volt olyan, hogy Ifjúsági Parlament, amelyen a gyár valamennyi KISZ tagja részt vett a kultúrházban. Azért hozták létre, hogy a fiatalok problémáit orvosolják. A gyár vezérigazgatója adta meg a válaszokat a felszólalásokra. Üzemünkben felmerült, hogy egyes szorgalmas és keményen dolgozó fiatal szakmunkásokat anyagilag jobban meg kéne becsülni. Azt látták, hogy néhány idősebb szakmunkás nem elég szorgalmas, néha lóg a munkából, mégis több jutalmat, prémiumot kap, mint a dolgos fiatal. Ezeket én a Parlamentben elmondtam és a vezérigazgató válaszában kissé elmarasztalt engem. Másnap az új párttitkárunk Csillik Márton rohant hozzám, hogy „ te Erdei Laci hogy mondhattál ilyeneket az Ifjúsági Parlamentben, vedd tudomásul, hogy ezzel belepiszkoltál saját fészkünkbe”. Hiába mondtam, hogy én a fiatalok panaszát képviseltem, tovább hőbörgött velem. Sajnos kivívtam a haragját a párttitkár elvtársnak, még az üzemvezető is ferdén nézett rám. A KISZ Bizottság titkára viszont keményen mellettem állt. Ez utóbbi azért volt jó, mert a haragosaim nem mertek velem kitolni. Második éve vezettem az alapszervezetet amikorra a KISZ tagok létszáma a kezdeti huszonötről kilencvenkettőre nőtt. KISZ alapszervezetünk elnyerte a KISZ Központi Bizottság Dicsérő Oklevelét. Szovjet mintára találta ki a KISZ az Ifjú Gárdát és csináltam egy olyat is. Ezt mondták a KISZ katonai szervezetének. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány ilyen volt akkor az országban. Észre vettem, hogy van néhány fiatal katonaviselt akiknek nagy élmény volt honvédnek lenni. Nem elsősorban a fegyelem, inkább egy kis erőszak, lövöldözés volt a szenvedélyük. Ezek élharcosa Juhos Pisti vezetőségi tag volt. Pisti meg Jovanics Antal mindig e témát feszegették. Meghirdettem egy lövészversenyt, ugyanis a gyár rendelkezett egy kiváló lőtérrel és céllövő fegyverekkel. Kamarás Ferenc lőtéri megbízott felügyelete mellet lehetett lövöldözni, de csak akkor, ha beléptek az Ifjú Gárdába. Jovanics KISZ tag sem volt mégis belépett a Gárdába. A taglétszám tizenhat fő volt. Célba lőni szinte hetente jártak a Gárda tagok.                                                                                                    Nem ment ám minden olyan simán, mint szerettem volna. A Vállalati KISZ Bizottság kinevezett egy más helyen dolgozó patrónust Bajazid Sándor személyében a botrányos Vonó Kálmán vezette gyűlés után. Ez a Bajazid nagyon konzervatív felfogású volt. Őt meg kellett hívni a vezetőségi ülésekre és igyekezett mindenbe beleszólni, ami neki nem tetszett. Hiába ellenkezett, vezetőség mindig megszavazta az én javaslataimat, emiatt ő állandóan ment árulkodni a vállalati KISZ titkárhoz. Ez utóbbi szerencsére mindig nekem adott igazat Bajazidal szemben. Harmadik éve vezettem a KISZ alapszervezetet mikor tudomásomra jutott, hogy sikeres tevékenységeim miatt felterjesztettek és elküldték számomra a KISZ Központi Bizottsága Bronzkoszorús kitüntetését. A jutalom azonban nem érkezett meg számomra. Más kapta, mert az üzemi párttitkárunk Csillik Márton nem engedte. Mint később megtudtam, szaladozott mindenhova, hogy ne kapjam meg, mert nem fogadok szót neki. A kommunista pártban volt egy olyan előírás, hogy minden tagnak pártmegbízatást kellett teljesíteni. Nálunk Kovacsevics Károly nem KISZ korú párttagot bízták meg a KISZ alapszervezet pártfelügyeletével, úgy, hogy a vezetőségbe is be kellett választani. Nem volt egy talentum, de egyszerű dolgokat, ha rábíztam megcsinálta. Csillik Márton kiharcolta, hogy az én kitüntetésemet Kovacsevics Karcsika (így becéztük) kapja meg és így az üzemben marad és ”nem veszik kárba” a kitüntetés. Ez utóbbi meg is történt, meg az, hogy akinek odaadták két év múlva börtönbe került. A KISZ vezetőség többi tagját én választottam, mindenki remekül ellátta reszortját, a sikernek teljes részesei voltak. Találtam egy jóravaló fiatal agilis srácot utódomnak Deres János személyében. Három év letelte után hiába kértek nem vállaltam tovább a KISZ titkárságot, így Deres Jánost választották meg helyettem. Közben Csillik Márton feltört nagyobb a gyáron kívüli káder beosztásba, emiatt új párttitkár lett üzemünkben. Valakinek lelkiismeret furdalása lehetett, mert utólag én is megkaptam a KISZ KB Dicsérő oklevelét. Elégedett voltam, mert bizonyítottam és megmutattam egyeseknek, hogy mire vagyok képes.                                                                                                                                                      Ebben az időben nagy öröm is ért, mert az évek alatt bevezetett a tíz újításom után megkaptam a Kiváló Újító Bronz fokozat kitüntetést. Ezt az oktató faházban rendezett ünnepségen vettem át ahol a vezérigazgató mellett ültem. A vezér egész idő alatt hozzám se szólt, sőt végig háttal ült mellettem és úgy társalgott mással.                          Érdekes emlék számomra az a mozgalmas időszak. A fiatalok elfoglaltságot, programot kaptak. A mai FIDESZ-es politikusok között is sok KISZ tag volt a szocializmus időszakában, ezt mindenki tudja.

Erdei László

Asztali nézet