ADAM CZAHROWSKI LENGYEL KÖLTŐ AZ EGRI VÉGVÁRBAN

Adam Czahrowski  (születésének becsült időpontja  1560- elhunyt 1599 évben) lengyel kisnemesi családból származott. A családi birtokát hosszas perlekedés után elvesztette. Tanult, művelt ember lévén először Stanicki, majd Zborowski főurak szolgálatában szegődött. Egy évig volt velük, mely időszak döntően befolyásolta a költő sorsát. Rossz oldalon állt Zborowski András gróf oldalán, aki harcba szállt seregével a lengyel király Báthory István  utódjaként jelölt , III. Vasa Zsigmond  választott király vezette lengyel-svéd serege ellen. 1588. január 24-én zajlott byzcynai csatában Zborowski fogságba esett, Czahrowski pedig elmenekült délre a Kárpátokon túlra szerencsét próbálni.  Stadnicki uraság ajánló soraival és anyagi támogatásával rendelkezett. Abban az időben Prépostvári Bálint mezei kapitány is járt Lengyelországban, valószínű., hogy az ő közbenjárása is segítette abban, hogy a költő kb. 30-40 lengyel lovas katonával Magyarországra jött. Czahrowski nyolc éven át harcolt különböző helyeken a török ellen, így volt Boldogkő, Fülek, Kálló, Kisvárda, Komárom, Ónod, Patak, Somoskő stb. várakban mielőtt Egerbe került. A magyar földön, a vitézi szolgálatai közben lévő szabadidejét nem akarta tétlenségben leélni, ilyenkor verseket írt. Két könyvecskét írt, „már nem költői, hanem vitézi verseimmel, vitézi embereknek időtöltő példájára" . „Kaniza" , „Solnok" , „Sikszó", „Eger " vitézeit emlegeti és ezeket a várakat, „valamint más helyeit a magyar nemzetnek". Büszkén mondogatja, hogy a „vitézlő magyar néppel " harcolt az oszmánok ellen, s erről mindenkinek, akit érdekel, „biztos értesítést ad". Vallásos költészete a megadó, Istenben megnyugvó, az ö kegyelméért esedező katona képét és lelkét tükrözi, aki nem feledkezik meg arról, hogy élete Isten kezében van. De a haza oltalmát is Isten kezében látja legbiztosabban. A várnai csatában szereplő Lászlót, Isten küldöttének mondja .(Mint tudjuk várnai csata során 1444. november 10-én  I. Ulászló lengyel-magyar  király és Hunyadi János vezette keresztény szövetséges hadsereg vereséget szenvedett a II. Murád szultán által vezetett török seregtől. A csatában I. Ulászló király is elesett.) Alig van költeménye, amelyben a magyar földet, a magyar vitézséget, a magyar végvárakat és az ott töltött katonaéletét meg ne említené. „A magyarokhoz " címen külön költeményt írt és abban újra magasztalja a magyarság „vitézi voltát" , a „vitézi magyarokat" , akikkel együtt mártotta kardját pogányok vérébe. „Az egri várról " ugyancsak külön verset ír, ahogy írja „Eger és az egri vitézek gyásza" címen. Mielőtt elhagyná „az vitézi nép földjét" , verset ír búcsúzóul és külön szól: a magyar földhöz , amelynek megvédésére nem sajnálta „sem az egészségét, sem a költséget" . Költészetét maga sem becsüli sokra „Tudom — írj a —. hogy ezt nem a kitűnő Kochanowski (korabeli híres költő), hanem a katona szegénylegény, én, Ádám Czahrowski írta. „Mert amikor nem tudtam semmit csinálni, inkább verset írtam, mintsem tétlenül ültem." A magyar végek lengyel költője később lengyel nyelvterületen terjesztette Eger és Magyarország hírnevét.  Magasztaló verset írt Egerről, az egri vitézekről. Több mint nyolc évig küzdött a magyar katonák oldalán, hős volt, ki életét kockáztatta, magyarul is megtanult. Legjelentősebb egri verse az 1596-os ostromot, a vár elestét énekli meg. Valószínűleg találkozott Balassi Bálinttal is, akivel itt, a vár bástyáján együtt lehetett. Sok törökelleni portyázásban részt vehetett az egri vár vitézeivel együtt Prépostvári Bálint főkapitány és Balázsdeák István alkapitány vezetése alatt. 1588-as győztes szikszói csatában részt vett Czahrowski is, aki akkor már az egri várban szolgált. A tizenötéves háború idején 1596-ban Nyáry Pál főkapitány hadnagya volt az egri várban. III. Mehmed török szultán az év októberében hatalmas seregével ostrom alávette a várat. Az egri védők háromhetes csata után feladták az erődítményt. A lengyel költőnk élve el tudott menekülni és visszatért hazájába. Harcai itt maradtak, irodalmi munkásságát magával vitte. Élete folyamán magyar földön 60, hazájában 38 verset írt. Művei kiadására Lengyelországban, Poznanban kerül sor 1597-ben. A kötetben Magyarországon szerzett verseit mutatja be. Noha nem volt híres költő, mégis népszerű volt műve, hiszen ő volt az első, aki magyar és törökkori elemekkel gazdagította, színesítette nemzete irodalmát. Példabeszédeket alkot, felhasználja a török foglyok által elmondott meséket. Verseiben hirdeti, hogy a győzelmet nem a számszerűség és az erő, hanem a férfiasság, az egyetértés meg a jó hadvezetés dönti el. Jól tudja, hogy ha magyarok elbuknak a pogány elleni küzdelemben,  akkor az kiszámíthatatlan következményeket zúdítana a keresztény világra és Lengyelországra is.  Pártfogójához, Zamoyskihoz írt leveléből kitűnik, hogy szándékában állt magyar nyelvű kiadást is elkészíteni, melyet Báthory Zsigmond Erdély akkori fejedelmének akart ajánlani. Sajnos váratlan halála ebben megakadályozta őt.

Czahrowski karddal, anyagi áldozatokkal és tollal mutatta ki érzelmeit irántunk. Költészete számunkra kedves kultúrtörténeti adat. A magyar vitézséghez és a magyar földhöz kötött szeretete nagyobb értékű költészeténél. E szeretet különben a bátor lengyelnek a magyarok iránti rokonszenvét jellemzi. Sajnos költészetét a lengyelek teljesen elfeledték. Tadeusz Mikulski irodalomtörténész fedezte fel újra az 1930-as években.

2014 évben emléktáblát avattak a lengyel-magyar barátság jegyében az egri várban. A tábla Adam Czahrowskit örökíti meg.  Az emléktábla avatásán az egrieken kívül a lengyel konzul is rész vett.

Irta : Erdei László                                                                                                                               Felhasznált irodalom: Csorba Tibor – Turcica, A magyar végvárak lengyel poétájának költészetében