Piale pasa szobra az Isztambuli Hadditengerészeti Múzeumban

A magyar Mehmed Pijale pasa története 1515-1578

Az Oszmán szultánság rabszolgatartó társadalom volt. E rabszolgákat a keresztény országokból gyűjtötték. A török hódoltság alatt százezer számra hurcolták el a magyar embereket oszmán földre. A szüleiktől elszakított válogatott, kiváló képességű gyermekeket erőszakkal körülmetélték, muszlim hittre térítették és valami borzasztó falanszter-gondolat megvalósításaként, kaszárnyákban és különös kollégiumokban nevelték fel, katonának, janicsárnak, közigazgatási tisztviselőnek, basának vagy nagyvezírnek. Kiváló emberanyagként szabályos agymosáson estek át, elfelejtették velük magyar gyökereiket és amikor felnőttek muszlim törökké váltak és tehetségükhöz mérten szolgálták az Oszmán Birodalmat, pusztították azt a népet, ahonnan származtak.                                                                                                                                                         Stephan Gerlach német utazó 1573-ban Isztambulban járt és leírást adott egy magyar származású török pasáról, aki a Mehmed Pijale nevet viselte és nagy karriert futott be az Oszmán Birodalomban. Gerlach azt is kiderítette, hogy Tolna városából származik és az apja varga volt. Valószínű a mohácsi vész évében 1526-ban rabolták el szüleitől és úgy 1515 év körül születhetett. Pijale kapudán pasa, vagyis a török flotta főparancsnoka lett 1554–68 között. Hűsége jutalmául, Szulejmán szultán fia II. Szelim hozzáadta 1562-ben feleségül Gevher Han nevű leányát. A házasságból négy fiú és egy leány gyermekük született. Ha Pijale emlékezete már nem is őrizhette, de szíve számon tartotta szülőföldjét és családját. Így Isztambul pasája, a szultán veje, felkutattatta és 1566-ban, Nagy Szulejmánnak Szigetvár ostroma idején, magához hozatta és tejben-vajban fürösztötte keresztény hitét haláláig őrző édesanyját. Hatalmas vagyonra tett szert, palotában lakott. Isztambulban ma is áll az a mecset, amelyet ő építtetett és ami az egykori tolnai varga fiának főúri hatalmát és gazdagságát hirdeti.

Okos, bátor és tanulékony lehetett és bizonyára kitűnt a többi fiatal közül az isztambuli Enderun iskolában. Tudjuk róla, hogy először Gallipoli Szeráj bégje ( kapu őrségének parancsnoka), később janicsár aga volt.  Majd Iszkender Cselebi pasa, a szultán főkincstárnoka mellett szolgált, amig árulás címén a pasát kivégezték. Később a török flottához került ami több, mint egy évszázadon át uralta a Földközi- és Fekete tengereket, melyeknek minden stratégiai területét megtámadták.

Pijalét 1554-ben nevezte ki a Szulejmán szultán a korábbi híres rabló és fosztogató Turgut Reis kapudán pasa mellé a flotta főparancsnokává. Ezután sok támadást közösen vezettek egészen Reis 1565-ben Máltán bekövetkezett haláláig. (Egyébként Turgut Reis sem török, hanem anatóliai görög szülők elrabolt gyermeke volt).                                                                                                                                                                                                                         1554-ben 60 gályával indult ki a Boszporusz tengertől. Ezt követően az Adrián több Dalmát várost fosztogattak. Sikertelenül ostromolták Raguzát (Raguzai Köztársaság székhelyét). Hajózott az oszmán flotta tovább és kirabolták a toszkániai Oretellót. Ezt követte Elba és Korzika szigeteinek megtámadása. 1555-ben elfoglalta és kifosztotta az itáliai Paola városát. Áthajózott az Adriára és több város többek között San Remo kirablása után visszatért Isztambulba.

1558-ban támadták Sorrentót, ekkor kirabolták és sok száz rabszolgával elhajóztak.                                                                                                                                                                     1560-ban 120 hajóval megtámadta és elfoglalta a stratégiai fontosságú velencei kereskedővárost, Djerba szigetét és várát, mely jelenleg Tunisz területén van. A keresztény flotta készült a támadásra és összevonta erőit Giovanni Andrea Doria parancsnoksága alatt. Szulejmán szultán 120 gályát és gyalogos csapatot küldött Piale pasa vezetése alatt. Két napos hatalmas tengeri csata után úgy győztek az oszmánok, hogy harmadik nap Turgut Reis hajói is megérkeztek és győztek. A túlerővel szemben a keresztény had nagy veszteséget szenvedett: 60 harci gályát és kb. 20 ezer embert vesztettek, Giovanni Andrea Doria fővezérnek sikerült megszökni. Piale pasa visszatérve 5000 rabszolgát vitt Isztambulba, ahol nagy ünneplésben részesült.                                                                                                                                                                            1563-ban megtámadta és kifosztotta Nápolyt, innen 5000 rabszolgával tért vissza.                                                                                                                                                                             1565. év május-szeptember között Lala Musztafa (boszniában született) pasa gyalogos seregét szállította hajóhadával és megtámadták Máltát. A várvédő lovagok keményen küzdöttek és nagy veszteséget okoztak az oszmánoknak. Turgut Reis is meghalt. Hosszú csatározás után vissza kellet vonulniuk Sziciliába, mivel nem tudták elfoglalni a szigetet.                                                                                                                                                                             1566-ban Piale meghódította  Chiosz szigetét, melyet a Genovaiak uraltak.                                                                                                                                                                                                  1568-bal Piale pasa volt az első admirális, aki megkapta a nagyvezír rangot. Isztambul beglerbégjeként a dívánban ülő pasák – azaz a hatalmas birodalmat kormányzó török főemberek – között foglalt helyet.                                                                                                                                                                                                               1570-ben megtámadták a Velencéhez tartozó Ciprus szigetét Lala Musztafa pasa 50 000 katonájával és Pijale 110 hadigályájával. Egyik irányból Ali pasa , másik irányból Piale pasa támadta a szigetet, mely hajóhada már összesen 280 gályából állt. A partra szállt gyalogos sereg előbb Nicosiát támadta és másfél hónapos ostrom után foglalta el. Később Farmagusta egy évig védte magát, majd oszmán kézre került az egész sziget. A megmaradt keresztény gályahad Krétára menekült. Piale pasa 130 teherhajóval szállította a zsákmányt előbb a már korábban elfoglalt Rodoszra, innen indult Isztambulba. Itt viszont a felháborodott Szokoli Mehmed nagyvezír (eredetileg szerb rabszolga ivadék) nagyon megfedte, amiért nem vette üldözőbe a menekülő keresztény hajókat, ehelyett elsősorban rabolt értékeivel foglalkozott. Nyugdíjba helyezték és valószínű, hogy a szultán lányával való házassága mentette meg az életét.

Piale pasa életében fordulatot hozott a Lepantói csata 1571-ben. Az oszmánok ellen a pápa kezdeményezésére létrejött Szent Liga flottája Don Juan de Austria vezetése alatt, 200 hajó és 30 ezer harcos megtámadta a Korinthoszi öböl bejáratánál, Lepantónál állomásozó oszmán flottát. Ez utóbbi had vezére Müezzinzade Ali kapudán pasa volt 300 gályával és 30 ezer katonával. A keresztények korszerűbb hajói diadalmaskodtak és legyőzték az oszmán flottát, amely teljesen megsemmisült. E vereséget követően II. Szelim szultán újra kinevezte Piale pasát a flotta főparancsnokának. Piale az óriási rabolt anyagi potenciállal rendelkező szultáni pénzből a nulláról egy éven belül több, mint 200 hajóból álló új flottát építtetett.                                                                                                                                                                                                                                                  1573-ban szállt utoljára hajóra és Itáliai Pugliát fosztogatta.

1574-ben újra nyugdíjazták és hatalmas vagyonával vitte tovább fényűző életét. Saját költségén Mimar Sinán pasa építész tervei alapján szép mecsetet építetett Isztambulban, mely a mai napig az ő nevét viseli. 1578. január 21-én hunyt el és saját templomában, a Piale mecsetben temették el.

Piale pasa magyar nevét nem tudjuk. A legnagyobb karriert képviselte a magyar eredetű rabszolgák sorában az Oszmán Birodalomban. Napjainkban a ciprusi Larnaca városában a törökök sugárutat neveztek el róla. Meg kell jegyezni, hogy a horvátok is azt állítják, hogy Piale az ő népük szülötte.

Készítette: Erdei László  2018. évben