Nyáry Pál

NYÁRI PÁL 1594-1596

Teljes nevén Bedeghy Nyáry Pál az 1550-es években születhetett, a bécsi udvarban nevelkedett. Előneve szerint a család a tolna megyei Bedeg faluból származott, A XVI. század elejétől a másik családi birtok központja Nyitra megyei Berencs volt. Nyáry Pál apjának egyik nagybátyja, Nyáry Ferenc volt Nádorfehérvár védője, Mohács sebesültje, Bécs 1532. évi ostromának hőse. 1535-ben családját bárói rangra emelték. Apja, Lőrinc, Hont megyei főispán. Szolnoki főkapitány,1552-ben Hadim Ali budai pasa elfoglalta a várat, amikor török fogságba esett. A konstantinápolyi Héttoronyban raboskodott, ahonnan egy muzulmánná lett magyar, regőczi Huszár Imre csellel szabadította ki, akinek ezért hálából több falut adományozott. Pálnak három fivére és négy leánytestvére volt. Fiatalabb éveiről alig tudunk valamit. Viszonylag korán nősült, felesége, enyingi Török Zsuzsanna révén Pápa, Gesztes és Diósgyőr várak és uradalmaik birtokába jutott, később Sirok vára uradalma felett is rendelkezett. Felesége négy fiúgyermekkel és egy leánnyal ajándékozta meg. Rezidenciájuk a diósgyőri vár volt. Egri főkapitányi kinevezése előtt Szendrőn és Füleken szolgált. Ez utóbbi várban mindössze egy évig volt kapitány, 1593 őszétől.
1594. évben Nyáry Pált kinevezték Eger vára főkapitányának, szeptember 30-án kezdődött a beiktatási ceremóniája és október 2- ig tartott. A Habsburg király megbízottjaiként Orlle Miklós kamarai tanácsos és Dersfi Miklós honti főispán volt jelen. Provizornak (gazdatisztnek)Kauffny Benjámint már július 13-án beiktatták A viceudvarbíró Fiók Imre számvevő lett. Hevesi alispánja Széki Pál.
A katonai helyettese Pásztohy Gergely lovaskapitány, második helyettese Barchay János hadnagy. Első várnagya (főporkoláb) még mindig a veterán katona, Korláth Kristóf, a második várnagy Várkony Jakab volt. A német csapatok parancsnoka a királyi építész, Stella Kristóf lett. 1595 tavaszától Pásztohy Gergelyt kinevezték a szarvaskői vár kapitányává és ekkor Barchay János lett Nyárinak az első helyettese. 1596 nyarán Szarvaskőn már Gál János a várkapitány.
A várőrségben ismét az előírt állomány tartózkodott (felvidéki városok drabantjaival töltötték fel az üresedéseket) azaz 500 magyar lovas, 200 magyar gyalogos, 250 német gyalogos és 50 lovas puskás német Felemelték végre a zsoldot, amely jó évtizede okozott feszültségeket. A magyar lovasnak 3-ról 4-re, magyar gyalognak 2-ről 3- ra, német puskás lovasnak 8-ról 12 Ft-ra emelték a havi illetményét. Ebben az összegben a természetbeni juttatás is benne foglaltatik. Felemelték a főkapitány fizetését is, Nyári a dupláját kapta, mint a korábbi főkapitány Prépostvári, ezért 200 Ft havi illetményt biztosítottak a részére, kisebb hányadát természetbeni juttatás formájában.
Nyáry rövid életű parancsnokságát a sok külső katonai vállakózásokban való részvétel miatt a vár ügyeinek az elhanyagolása jellemezte. Nyáryt három hónappal a beiktatása után Pozsonyba rendelték. 1595 nyarától Miksa főherceg seregében harcolt, részt vett Szolnok októberi ostromában. 1596 nyarán a Hatvan ellen indított hadjárat, illetve ostrom miatt volt távol. A vár szeptember 3-i bevétele után még napokig Hatvan alatt táborozott. Holott szeptember első hetében már értesült kémei által, hogy III.Mohamed szultán serege Eger ellen vonul. A főherceg Hatvanból szeptember 10-én érkezett vissza Vácra, de Nyáry még nem ért ekkor haza Egerbe. A szultán szeptember 20-án Eger alatt volt, 23-án az ostromzár már teljes.
Szeptember második—harmadik hetében 2500 fő körüli segítő had érkezik a várba. A legnagyobb létszámú a Johannes Jacobus Thum vezette morvaországi sereg (kb. 1000 fő), és Wilhelm Terska serege: 500 német puskással és kb. 250 vallon gyalogossal. Johannes Kinski 500 vallon gyalogost hozott. A több, mint 250 olasz gyalog vezetőjét nem ismerjük. Időben megérkezett Claudio Cogonara főhadmérnök is. Tudunk spanyol tisztekről, angol trombitásról, lengyel és svéd katonákról. Érthető, hogy ilyen tarka összetétel mellett és rendelkezésre álló igen rövid idő alatt egy Nyárinál gyakorlottabb katonai vezető sem tudta volna egységbe forrasztani a védelmet. De a szemtanúk leírásából tudjuk, hogy Nyáry erélytelen parancsnok volt. A török ágyúzások nyomán keletkezett rések betömését szorgalmazó Cogonara nem kapott egyértelmű parancsot, többször Nyáryt meg sem lelte, aki állandóan változtatta a tartózkodási helyét. Ha rátalált, levetkőzve ágyában feküdt, apródjai nem merték felébreszteni. Amikor október 4-én az egyik török akna a külső várban a fal alatt felrobbant, az ottani bástyát a török ideiglenesen elfoglalta. Egy lőporos hordó szándékos, vagy véletlen felrobbanása a külsővárban pánikot keltett. Nyáry ahelyett, hogy elszigetelte volna e területet és megszervezte volna visszafoglalását, hiszen a külső várban volt ő is akkor, futásnak eredt, leereszkedett a Sötét kapu előtti mély várárokba és onnan belépett egy titkos kijárón a belső vár bástyájába. Sokan látták őt, és még azokról a területekről is megindult az áradat a Sötét-kapu felé, amelyeket biztosan a kezükben tartottak. A külső vár eleste nagy vérveszteséggel néhány óra alatt lezajlott.
A belső vár még október 10-én is sikerrel verte vissza az eddigi legnagyobb ostromot. Ezután a katonák egy részénél váratlanul nagy csüggedés vett erőt. Egymás között feladásról tárgyaltak és Nyáry csak formálisan tiltakozott, akadályt nem gördített, az árulók szabadon cselekedtek. Október 12-én Bektas szolnoki béget túszul adva a török megkezdte a feladásról szóló tárgyalást és estére megállapodtak Besenyei György, Balogh Mihály, Johannes Kinski, WilhelmTerska, Kardos Pál, Borbély Ferenc tisztekkel, illetve Paczona Máté káptalani helynökkel, szabad elvonulásban, csupán átmenetileg fogják Nyáryt, Kinskit, Terskát és Cogonarát őrizetbe venni. Az egri vár katonasága küldötteinek kezében volt a szultánpecsétes hitellevele, mely szerint szabadon, kardjukkal és poggyászukkal együtt elvonulhatnak a küzdelem színhelyéről.
1596. októner 13-án bevonult a török a várba, Hodzsa Mehmed pasa lett a vár parancsnoka. A szultán nem tartotta be az írásbeli megállapodást a vár harc nélküli feladásával kapcsolatban. A katonákat kivezették, majd a tábor szélén a németeket, a morvákat, vallonokat a tatár horda( körülbelül 20ezer fő krimi tatár) lemészárolta, a magyarokat és valamennyi tisztet fogságba vetették, még a tárgyaló küldöttséget is. Azokat viszont, akik a tárgyalás napján már kivonultak a várból és áttértek az iszlám hitre, szabadon bocsájtották. Besenyei és Cogonara már október 14-én megszöktek. Nyáry Pálnak később nyílt alkalma erre, őt Ibrahim nagyvezér sátrában őrizték. Amikor október 23-án a mezőkeresztesi csata első napján a visszamenekülő török pánikot keltett, sátrát néhány percre őrizetlenül hagyták és Nyárynak ekkor sikerült kimenekülni.
1596. november 10-én a Rudolf Habsburg királynak szóló jelentésében a vár elvesztésének minden felelősségét a vallonokra hárította. Az uralkodó felé Miksa főherceg már október 28-án kedvező véleménnyel volt Nyáry szerepével kapcsolatban. Nyáryt ahelyett, hogy elítélték volna, a vár költségvetési elszámolásához csatolt jelentését tudomásul véve a kiadásait rögvest kiegyenlítették.
Az uralkodó részéről Nyáryt övező megbecsülés jelének tekinthetjük, hogy már 1597-ben kinevezték nagyváradi főkapitány-helyettessé Király György főkapitány mellé. 1598-ban Rödern Menyhért főkapitány mellett, Király György után a másodhelyettes. 1598. szeptember végétől november 2-ig tartó nagy török ostromban Nyáry vitézül harcolt, harcálláspontja a királyfi bástya, ahol október 20—21-én a legnagyobb török rohamban személyes bátorságával tűnt ki.
1599 tavaszán kinevezték Nagyvárad főkapitányává. Még 1599 nyarán, illetve őszén megostromolta sikertelenül Bélavárt, és elfoglalta Sarkadot. Basta György generálissal igen szoros kapcsolatot tartott. 1603-ban hűséges szolgálatáért az uralkodó főpohárnoki méltósággal jutalmazta meg. Amikor első felesége, Török Zsuzsanna meghalt, újra nősült és 1600-ban feleségül vette Kisvárdai Várday Katát, Thelegdy Pál özvegyét. Miatta kálvinista hitre tért. Török Zsuzsa Pápa, Gesztes és Diósgyőr kastélyait, köztük a körülöttük fekvő falvakat hozta házasságba. Második felesége Kisvárda várát adta neki. Meg kell jegyeznünk, hogy Nyáry lánya, Krisztina örökölte ezeket a földeket, aki Esterházy Miklós nádorhoz ment feleségül és aki később a hatalmas birtokot kezelte. A család tartózkodási helye Kisvárda és Királyhelmec. A király támogatta és követeként 1605 elején Bocskay István erdélyi fejedelemhez küldte, ennek ellenére a csatlakozott a fejedelemhez, kinek főudvarmestere, bizalmasa lett. Ő írta alá a fejedelem nevében az 1606-os bécsi és zsitvarotoki békeszerződéseket. 1606. december 28-án, egy nappal Bocskay halála előtt a kassai országgyűlés őt és Homonnay Bálint grófot jelölte kormányzónak, Nyáry Pál a belső ügyek kormányzását vitte volna. Állítólag Bocskayt Kátay Mihály kancellár mérgezte meg, ezért része volt elfogatásában és 1607 elején történt kivégzésében.

A Bocskay felkelés leverése után Nyáry Pált a bécsi udvar visszafogadta, több hűségnyilatkozatot tett és ígérte, hogy Kassát, Felső-Magyarországot még élete árán is megőrzi a királynak. Homonnay Bálinttal és a fejedelemmé választott Rákóczi Zsigmonddal ellentétbe került. 1607 decemberében valószínű pestisben váratlanul meghalt.

Nyáry Pál kalandos életútja során katonai sikerei és házasságai kapcsán az ország egyik leggazdagabb főura lett. Pályafutásának homályos pontja az egri vár kapitánysága alatt tanúsított tapasztalatlan, negatív hozzáállása. Valószínű, hogy tehetetlen volt az erőszakosan a várat feladni akaró idegen zsoldosokkal szemben. Későbbi katonai pozícióit jól ellátta, bírta mind a király, mind az erdélyi fejedelem bizalmát.

Írta: Erdei László, 2021.évben

Felhasznált irodalom: Szabó János Győző : Egri vár főkapitányai Egri vár híradója 17. kiadás Takáts Sándor: Bajvívó magyarok Csiffáry Geregely:Egri végvárak tevékenysége 1548-96 között