SZIKSZÓI CSATA 1588.október 8.

A XVI. században a végvári harcok idején Eger vára élére a király ismert, dúsgazdag alattvalóit nevezte ki. Sok vitéz küzdött a hazáért, kiknek neve a feledés homályába jutott. Ilyen volt Balázsdeák István egri vicekapitány is az 1588-as szikszói győztes csata hőse. A történet szerint 1588. október 8-án zajlott le az Abaúj megyei Szikszó melletti csata, ahol mintegy 10000 fős török sereget legyőzték a Rákóczi Zsigmond egri kapitány által vezetett magyar végvári csapatok. Az előzményekhez tartozik, hogy az év során számos apró portyázás után a török részről 1588. október elején a füleki, a szécsényi, továbbá a Dunántúlról a fehérvári várőrség, a szolnoki és jászberényi török palánkok embereiből Füleknél egy 10000 főnél nagyobb ellenséges haderő gyűlt össze. Ez a jelentős oszmán sereg Kassa felé indult meg hódító szándékkal. Sajószentpéternél átkelve a Sajó folyón, Szikszó mezőváros és környékét dúlta. Rákóczi Zsigmond Eger frissen kinevezett főkapitánya intézkedett, hogy az ellenségnek útját állja és fegyverre szólította a végvárak őrségét és magához rendelte azokat. Szendrő várában gyülekeztek a magyar és német csapatok. Itt volt Egerből Rákóczi mellett Balázsdeák István, Fodróczki György, és Balassi Ferenc (Bálinttestvére), Diósgyőrből Homonnai Drugeth István kapitány, Kisvárdáról Rákóczi Ferenc(Zsigmond testvére), Kassáról Serényi Mihály, Szendrőből Serényi Gábor főkapitány,az ónodiak, és más adatok szerint a várgesztesi katonák, továbbá Széchy Tamásés Rákóczi László (Zsigmond testvére) a saját fegyvereseivel.Számosan vettek részt az ütközetben Borsod vármegye nemesei közül, mintpéldául: Becs Miklós hangácsi birtokos, Bay Gáspár, Lovász László és mások.A végváriak más megyék felkelőivel mintegy 2500 főnyi hadat (2000 lovas és400-500 gyalogos) alkottak. Érdekesség, hogy az egri várban szolgáló AdamCzahrowski lengyel nemes és kötő, aki az évben került Egerbe, szintén részt vetta szikszói csatában Rákóczi Zsigmond oldalán.Sötétedésre érkezett meg a magyar had és vakmerő támadásba kezdett. Ezt tapasztalván Kara Ali bég felgyújtotta a Szikszót és a síkságon csatarendben állította csapatát. A két szárnyat szekérsánccal erősítette meg, középen Bajazidnak, a pesti hajóhad parancsnokának és Mehmed agának ágyúik bevetésével a mieinket meghátrálásra kényszerültek. Az égő város világánál támadó magyarok a túlerővel szemben vereséget szenvedtek. Rabul ejtették Homonnay Drugeth Istvánt és Zsoldos Ferencet is a törökök. A kudarcot mindenki tudomásul vette el voltak keseregve a fogságba kerültek és a halottak miatt. Elsősorban Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyok követelték a hazavonulást a török túlerő miatt Rákóczi Zsigmond főkapitánytól. Már majdnem felbomlóban volt a magyar had, amikor Balázsdeák István összegyűjtötte a lovasságot és a sötét éjszaka folyamán 800 huszárral új támadást indított. Balázsdeák lovasainak rohama olyan elsöprő erejű volt, hogy megingott az oszmán katonaság. A végváriaknak sikerült a török táborba betörni. Balázsdeák István vicekapitány az ellenségtől elfoglalt négy darab ágyút a török ellen fordította és lőtte, ezzel megfordult a csata sorsa.. A küzdelem kegyetlen és véres volt. Egyes adatok szerint a török első támadása idején Rákóczi Zsigmond trombitása a közeli szőlőhegyre sietett, ahol a trombitát a császáriak módjára megfújta. Az ellenség e hangjelzésre azt hitte, hogy egy nagyobb császári segélyhad közeledik, ezért zavarba jött, s a csatarendje felbomlott. Ezt a lélektanilag fontos pillanatot a magyar sereg kihasználva újult erővel támadt az oszmánokra. Petényi György ifjú vitéz Kara Ali béget buzogánnyal úgy fejbe vágta, hogy megsebesült és leeset fejéről a turbánja. Sajnos ezt követően sok török rárontott és megölték. Mehmed aga vezette janicsárok puskásai nagy tűzerővel lőtték a mieink sorait, Serényi Mihály német vértesei azonban szétzilálták soraikat. A csatatér jobb szárnyán a füleki Kurkut bég lovasai szorították vissza a magyarokat.. Akkora lett a zűrzavar, hogy a törökök eszeveszett menekülésbe kezdtek, hátra hagyva rablott értékeiket. Az ellenségből közel kétezernél többet levágtak, 376-ot elfogtak 30 darab katonai zászlót szereztek, továbbá 482 lovat zsákmányoltak. A harcban Kara Ali bég súlyosan megsebesült, de sikerült elmenekülniük. Musztafa szécsényi béget magyar lándzsa döfte halálra, de elesett Bajazid bég is. A magyarok vesztesége sem volt csekély, meghalt 410 magyar és 220 német közvitéz. A hadnagyok közül elestek: Pethő György, Széchy Péter, Kerczi Lénárd, Tarnóczy Lukács, Raibicz Frigyes, és a német Nintsch János és Prachich Kristóf.  A harcok idején a felháborodott lakosok is sok menekülő ellenséget megöltek, akiket a Felsővadász felé vezető úton temettek el, közel a patakhoz, helyet a XIX. század végén is Törökhalomnak nevezték. Az időben még a település határában két másik dűlőnév is a csata emlékeként ismert. Ezek a Nyulmány és a Heling dűlők, az ütközetben részt vett német katonák vezetőinek neveit őrizték rontott névalakban. Az örvendetes szikszói győzelmi hír futótűzként terjedt el, nemcsak a császárvárosban, de szerte emlegették német földön is.

Következő 1589. évben a zsákmányolt javakból Rákóczi Zsigmond a hősiességükért pénzzel jutalmazta Barcay János, Siroki Péter és Szegedi István és Pándy Gergely hadnagyokat. Balázsdeák István vicekapitánynak a szikszói csata hősének Rudolf  király 1589-ben nemesi rangot adományozott.  Megkapta Győrt és Berényt és ő lett a jászok kapitánya. Meg kell jegyezni, hogy Balázsdeák 1552-es várostrom után az egri végvári vitézek sorában a legkiválóbb katona volt, de jelenleg Eger város vezetése arra sem méltatja, hogy legalább egy utcát elnevezne róla. Rákóczi Zsigmond főkapitány is részesült a királytól jutalomként birtokadományban. Egy esemény még tartozik a históriához, ugyanis Segnyey Jób és Pátzolth András egri hadnagyoknak a szikszói csatában tanúsított gyáva viselkedésük miatt büntetésül egy-egy törökkel kellett bajvívásban megküzdeni. . A párbaj helyszíne a vár alatt valahol a mai egri vasúti pályaudvar helyén lehetett. Az eseményekről az utókort egy Leibitzer nevezetű krónikaíró tudósította, aki szemtanúja volt a történéseknek, mert éppen ezen a napon utazott Lőcséről Egerbe. Tőle tudjuk, hogy előbb Segnyey Jób lépett a küzdőtérre, ahol lovag módjára lándzsával rontottak egymásnak a szemben álló felek. Oly hevesen támadtak mindketten az ellenfelükre, hogy hanyatt vágódva a földre zuhantak és a lovak lábai alá estek. Az ütéstől elkábult Segnyeyt a barátai nagy hangon bíztatták. hogy keljen fel, és végezzen ellenfelével. A hangos bíztatásra magához tért Segnyey tőrével előbb leszúrta a törököt, majd pedig kardjával a fejét vette. Segnyey Jób az 1596-os várvédelmi ostrom alkalmával hősi halált halt. A második párbajnál Pátzolth András rontott ellenfelére, annak először a balkarjára sújtott, majd dárdájával űzte ellenfelét. Végül az egri vitéz buzogányával fejbe vágta, s így földre vitte a törököt, majd annak a nyakát szegte.Mindketten tapasztalt harcosok voltak, így győzhettek.

Írta:ErdeiLászló                                                                                                                                                                                                                              Forrás: Sugár István: A szikszói csata 1588-ban Istvánffy Miklós leírása alapján                       Szabó András: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (1544—1608)