Egri végvári hősök 1552-1596

Mi egriek büszkék vagyunk városunk múltjára. Különböző korokban sok egri vált neves emberré, kik tetteik révén kiemelkedőt, maradandót alkottak az utókor számára. Tiszteletből utcákat, intézményeket stb. neveztek el róluk. Van azonban Eger történetének egy korszaka, mely méltánytalanul a feledésbe és a jelentéktelenek homályába merült. Ez a végvári hős vitézek  kora 1552-1596 évek között mely a török dúlás, pusztítás idején zajlott. Eljött az idő, hogy megtudják az egriek, hogy milyen csodálatos, hazaszerető hősök éltek e korban, akik nap mint nap az életüket kockáztatták hazájukért. Ők voltak, akik nem nyugodtak bele hazájuk muzulmánok által történő megszállásába, a magyarok kirablásába és sanyargatásába. Szembeszálltak az ellenséggel, lesvetésekkel támadták, bajvívásokkal legyőzték a törököket. Saját maguk szerezték be lovaikat, fegyvereiket, ruházatukat, csak a puskákat és ezekhez a muníciót adta a király. Ezenkívül zsoldot kaptak szolgálatukért, ami gyakran elmaradt.

A Habsburg király az egri vár élére ezen időszakban tíz, elsősorban az ország leggazdagabb birtokos nemeseit nevezte ki kapitánynak, függetlenül attól, hogy ezeknek volt-e harci tapasztalatuk vagy sem. E kapitányok ismertek a magyar történelemben.  Jelen írásommal szeretném bemutatni az egyszerű egri vitézeket, hogy legalább a nevük maradjon meg az utókor számára. Hősök és egriek voltak, kik megbecsülést, tiszteletet érdemelnek, hiszen nap mint nap az életüket kockáztatták a harcokban! Szeretném a teljesség igénye nélkül néhány ismert végvári katona nevét és történetét bemutatni e korszakból az utókor számára.        

Balázsdeák István vicekapitány hős életútját régebben már megírtam (#https://erdei.ewk.hu/balazsdeak-istvan-elfelejtett-egri-hos/ ).

Ez időszakban szolgált Egerben hadnagyi rangban a kor nagy költője Balassi Bálint 1579-82 között. Több harci cselekményben részt vett. 1580 áprilisában történt az egyik legnagyobb szabású ilyen jellegű haditett, a hatvani vásárütés a vár horvát származású főkapitánya, Kollonich Bertalan alatt. A városban vásározó muzulmánokat és az őket védő csapatot meglepték a vitézek, kikhez más erősségek és várak magyar és német katonái, zsoldosai is csatlakoztak. Gazdag zsákmányt hozó vásárütés valóban dicsőséges haditettnek minősült, amit históriás énekekben is megörökítettek. 1582 év november havában jelenti a budai basa, hogy Borbély András, Sárközy Mihály és Balassi Bálint hadnagyok Egerből sok lóval kijöttek, s Mezőberényt megtámadták. Sok törököt levágtak, sokat pedig fogolyként elvittek. Ugyanebben az évben történt a jászberényi vásárütés is, ami a hatvanihoz hasonló sikeres vállalkozás volt. Oszmánok elleni harcban halt meg Esztergom ostrománál 1594-ben. Balassi Bálintot a magyar reneszánsz legkiemelkedőbb költőjeként és a klasszikus magyar irodalom egyik nagyjaként tartjuk számon.   

1564. évben az egriek Füleknél lest vetettek. A török lovasok, azt hitték, hogy az egri gyalogságon áttörhetik magukat, nekivágtattak. A támadás azonban nem sikerült, maga Bezlia aga is elesett több jó vitézével együtt. Az egriek pedig zsákmánnyal és rabokkal tértek haza.
1565. június 1-én Kátay Ferenc és Gémes Ferenc hadnagyok jelentik Egerből, hogy mindenfelé jó kémeket tartanak. Pesten is vannak kémeik, s mindig tudják, mit tervez az ellenség. Veli bégnek jeles lantosát most hozták Egerbe a gyalogosok és ott erősen vallatják.
1566. április 17-én Mágochy Gáspár főkapitány jelenti, hogy a leghíresebb szolnoki vitézt, Dzsáfer agát elfogták, aki Thury Györggyel korábban bajt vívott.
1567. évben Szőcs Gergely egri huszár főlegény arra vállalkozott, hogy elhozza vagy ellopja Mojzest a leggazdagabb budai zsidó kereskedőt. A zsidókat a török szövetségesének tekintette. Szőcs formális szerződést kötött Forgách Simon egri főkapitánnyal, ez utóbbi ugyanis kikötötte, hogy az elhozandó zsidó sarcának egyharmada az övé legyen. Szőcs Gergely néhány jó huszárral először Ráckevén táborozott le, onnan mentek Budára és nemsokára megkötözve hozták Egerbe a gazdag Mojzes zsidót. Musztafa budai pasa levele szerint a szegény Mojzest úgy lopták el a huszárok, hogy senki észre sem vette. Hasztalanul követelte vissza a zsidót, hiába küldtek Egerbe vegyes bizottságot, az ellopott Mojzest nem találták ott. Ő szegény csak akkor került elő, amikor a tízezer forintnyi sarcát lefizette az egri huszároknak. 
      1574. évben Szokoli Musztafa pasa jelentette a királynak, hogy Sárközy Mihály egri hadnagy lest vetett és egy szerencsétlen török csausz a kíséretével fogságba esett.Majd pedig 1574 november 27-én azt jelenti, hogy az egriek három török katonát halálra való párviadalra hívtak ki és legyőzték őket.

      1575 április 15-én Ali pasa jelentette Bécsbe, hogy az egriek semmibe sem veszik a békét. Kollonics Bertalan főkapitány most is írott paranccsal küldte ki rablásra Zolnoky Mojzes és Kevély György hadnagyokat. A csatázó legényeknél levő parancs Ali kezére került, ő azt a bécsi király Budán időző követének is megmutatta.                                                   1576. év november 15-én Musztafa budai pasa levelet írt a Habsburg királynak, hogy – „Pest körül leselkedtek és Pest városának hatvani kapuján az iszpaját nyolc emberével együtt levágták.” (Iszpaja: szpáhi lovas tiszt). E hónap 21-én írja "Az egriek - írja - a nagyszögedi Bezlia agát Szentkirály nevű faluban meglepik s huszadmagával elviszik. Sok török vitézt levágnak, s a lovakat szerszámostól mind elviszik.” Majd meg Szentmiklós kastélyra rohantak, s gyújtószerszámokat hajigáltak be." A vitézek tovább küzdöttek s a legmesszebb vidékekre is elszáguldottak, hogy a sorsukon, valamit lendítsenek.

      1576. évben például Bács tartományában oláh falukat hódoltattak, állítván, hogy azok Eger várához tartoznak. Musztafa budai pasát éktelen harag fogta el, mikor a ennek hírét vette. Hiszen - írja - azok a faluk Egernek hírét sem hallották! December 2-án jelentette Bécsbe a pasa, hogy az egriek Újszásznál lesben álltak és elfogták Haszán pasát, aki a megüresedett füleki vár vezetője lett volna. A csatában a pasa kíséretének egy részét levágták, a többit Egerbe hajtották. Drága portékákra, pénzre és sok öszvérre, lóra tettek szert.
      1577. évben történt a szikszói (helyesebben vadnai) győzelem. A mieinket Prépostvári Bálint mezei főkapitány és Balázsdeák István egri hadnagy vezette. A török sereg már kifosztotta Szikszót és tömérdek zsákmánnyal visszatérőben volt, mikor a mieink váratlanul megtámadták őket. A harc délután kezdődött, s éjfélkor ért véget. A török had vezére: a füleki bég tizennegyed magával elmenekült, ötszáz halott török maradt a csatatéren. Tömérdek ló és fogoly került a mieink kezébe. Aztán ezernél több keresztény rabszolgát kiszabadítottak. Ezeket a törökök jobbára a kocsikhoz és lovakhoz kötözve akarták elhurcolni. Éjfélkor, mikor a vert török sereg üldözése véget ért, nagy üstökös jelent meg az égen. Ez a jelenség a menekülő törököket még jobban megrémítette. A győztes csata után megejtették a kótyavetyét. Minden lovasra huszonkét forint jutott a zsákmányból. Kaptak abból a prédikátorok is, meg a budai Csonka toronyban sínylődő magyar rabok is.

      Az 1578. év június 20-án már maga a szultán írt a bécsi királynak és elpanaszolja, hogy az egriek a szomszéd végházak vitézeivel együtt Fegyvernekre száguldottak s a vásárt megütötték. A vásározás nagyon fontos vol a török számára, hiszen az adóból, rablásból megszerzettIjavaikatIittIcserélték,Iértékesítették. A vásárokat török katonák őrizték.
      Budai pasák 1578 évi panaszkodó leveléből tudunk még Bárczy János hadnagyról, aki csapatával sok törököt lekaszabolt az egyik lesvetés alkalmával.

      1579-ben Kara Üvejsz budai pasa amiatt panaszkodott, hogy az egriek a váci törökök juhait elhajtották. Gyulay Balázs volt annak a huszonöt egri vitéznek a feje, akik ezt művelték.   Gyakran előfordult, hogy elhajtották a törökök állatait, hogy ne éhezzenek.                                                                                                                                                      1579 októberében a  budai pasa Ernő főhercegnek írt levelében egy Sahin nevű török elöljáró szabadon bocsájtását kérte . Ennek fejében Sárközy Mihály fogságban lévő egri hadnagyot és 60 fogoly egri vitézt engedtek el.

      Az 1580. évben, alighogy a mező zöldbe borult, az egriek már kint voltak és kalandoztak a tél beálltáig.  Április 6-án, az egri vár őrsége Hatvan ellen intézett egy merész rohamot, melynek külvárosában ez idő szerint igen sok gazdag török kereskedő lakott. Magát az erődöt, a váratlan roham daczára, nem sikerült bevenniük, mindössze a külvárosban ejtett nagy zsákmánnyal tértek vissza Eger falai alá.  Ez évben  Preiner Seifried királyi követsége épp Budán volt, mikor jelentették, hogy az egriek Gyöngyöst megtámadták. A történet szerint Sasvár szolnoki bég, aki kegyetlenkedéseiről vált híressé portyázásra indult kétezer fős csapatával. Június 20-án délben a nagy elánnal Eger alá érkeztek és a maklári polgárokat összefogdosták, sokaknak fejüket vették. Eger városába nem hatolhattak be s visszavonultak foglyaikkal Hatvan irányába. A siker Sásvár béget még gőgösebbé tette, újabb rablást tervezett bégtársaival, Szolnokot és környékét rabolta ki.   A mieink megtudván ezt, Nádudvarnál lest vetettek neki. Ott volt Balázsdeák István négyszáz lovassal, Báthory István ecsedi kapitány kétszázzal és Geszty Ferenc kapitány a diósgyőri haddal. A törökök rámentek a lesre, s a mieink hősi harcban négyszázat elfogtak és háromszázat levágtak közülük. Hatszáz magyar rabszolgát szabadítottak ki. A lesvetést Geszty Ferenc vezetvén, a magyar sereg neki ajándékozta a rabbá esett Ali béget, akiért aztán Geszty kapitány tizenegyezer aranyat kapott.

        Az 1582. év tavaszán a szolnoki bég Ónod és Diósgyőr közt nagy sereggel pusztította a falvakat. Az egriek egyesülvén az ónodi, diósgyőri és kassai vitézekkel, a szolnoki bég hadát rútul elverték. Krónika szerint ezerötszáz török esett el a csatában, és tizennyolc zászló került a győzők kezére. E véres csatában különösen kitüntette magát Borbély András lovas hadnagy, igazában az ő hősi rohama döntötte el a csatát.

      1585 augusztus 24-én volt Turán az országos vásár, melyet a szolnoki bég felügyelt. A vásárütés vezére az ecsedi Báthory István és Balázsdeák István volt,  Egerből 300 lovassal és 200 gyalogossal és más végekből csatlakozott több száz vitézzel indultak. Három felől támadták és bekerítették a vásározókat védelmező törököket, akik vereséget szenvedtek. A vásár nagyságát mutatja, hogy zsákmányt 150 kocsira rakták és 137 rabbal indultak hazafelé. A kótyavetyéből bőven jutott minden vitéznek.

      Amint Balázsdeák 1584-be az országgyülési ülésekről visszaérkezett, nagyobb kalandra is vállalkoztak. Szinán pasa jelenti 1584-ben, hogy az ellenség "Egernél elővette magát, egynéhány kopjás, akik  ottan föltámadtak, az mieinket akarták kicsalogatni. De hogy az miféléink erős lesre akadtak és ezekbe helytálltak, visszatértek és kárvallás nélkül elmentek". Az efféle dolgokban s főleg a merész portyázásokban Balázsdeák mindig részt vett. Az ő fáradhatatlan küzdésének s tiszttársai vakmerőségének köszönhetik, hogy az egri vártartomány száznál több hódoltsági faluval gyarapodott. Nemcsak zsákmányt, de sok török rabot is hoztak magukkal a várba. És folyt a kótyavetye és árusítgatták a török rabokat. Akik jó rabot akartak szerezni, csak Balázsdeák alkapitányhoz fordultak,

      1588 októberében a törökök ismét rajtaütöttek Szikszón. Az egriek a felső-magyarországi végvárak csapataival közösen jelentős győzelmet arattak. A csatában a győzelmet elsősorban Balázsdeák István hősiességének köszönhetik, ezért Balázsdeák 1589-ben Rudolf királytól megkapta a Békés megyei Gyúrt és Mezőberényt és ő lett a Jászok kapitánya.  A nevezett két települést közösen bírta harcostársaival: Sárközy Mihály és Kövesdy Bertalan hadnagyokkal. Takáts Sándor a Bajvívó magyarok című könyvében írta: „Bizonyos dolog, hogy egyike volt a XVI. század legkiválóbb lovastisztjeinek. Kevés főtiszt akad e korban, akiről, mint emberről, annyi szépet és nemeset írtak volna, mint Balázsdeák Istvánról.”

      1594. évben Hatvan ostromát az egriek részéről Barcsai János és Sárközi Mihály hadnagyok vezették. A magyar sereg támadásait a török védők visszaverték. Közben a budai pasa 5000 főnyi felmentő sereget küldött, de ezek az erős ostromló sereget megpillantva visszavonultak. A császári csapat lovasai üldözőbe vették a menekülő törököket és Turánál összecsaptak velük. A több órás küzdelemben az oszmánok vereséget szenvedtek, de a magyarok közül is sokan meghaltak, vagy megsebesültek. Bárczy János megsebesült, sajnos a kiváló vitéz Sárközi Mihály életét vesztette a harcban Balázsdeák fogságba kerülése után Bárczy János lett a vár vicekapitánya és 1596-ban Nyáry Pál főkapitány helyettese. A vesztes ostrom után fogságba esik és hajóval Isztambul felé szállítják, mikor Nándorfehérvárnál megszökik.

      Ismert katona volt a várban Segnyei Miklós hadnagy aki Balázsdeák Borbálát vette feleségül. Az 1592-es szikszói csatában vitéz módon harcolt és megmentette apósa, Balázsdeák István életét. A küzdelem vereséggel végződött és sebesülten fogságba esett. Később váltságdíj fejében sikerült kiszabadulnia. Elhagyva az egri várat Bocskay István fejedelemhez csatlakozott, ő lett Kassa parancsnoka, 1604-ben a hajdúk kapitánya. Bocskai parancsára Bastával való titkos levelezés ürügyén Lippai Balázs hajdú főkapitányt 1605. január 6-án Káthay Mihály erdélyi kancellár kassai szállásán Segnyey Miklós és Nagy Albert lekaszabolta. Bocskai Lippai helyére Segnyeit nevezi ki főkapitánynak. 1608-ban Báthory Gábor Erdélyi fejedelem szolgálatában állt, kinek követe volt. 1611-ben Báthory ellenfele, Nagy András hajdú kapitány Segnyei Miklóst többed magával megöleti. Megemlítésre méltó még, hogy Balázsdeák unokája, Segnyei Borbála Károlyi Mihály felesége lett. A későbbi gróf Károlyi dinasztria leányági ősapja Balázsdeák István is.

      Segnyei Miklósnak valószínű rokona Segnyei Jób hadnagy is Eger várában szolgált, kiváló harcos volt. 1588 évi gyöztes szikszói csatában Szegnyei Jób  Páczolth Andrással együtt vitába keveredett Rákóczi Zsigmond főkapitánnyal, ellenezték az első vesztes roham utáni újbóli harcot és Balázsdeák ösztönzése ellenére haza akartak menni. Szegnyey Jób és Páczolth András egri tisztek megrémülve visszavonulásra akarták rábírni Rákóczi Zsigmondot, aki azonban nem hallgatott rájuk. Egerbe visszatérve büntetésül október közepén mindkettőjüknek párbajoznia kellett egy-egy (másforrás szerint több) törökkel az egri vár alatti puskaporos malom előtti térségen, s végül mindketten győztek is. Abban az időben vívott párviadalt  Segnyei Miklós és Török András és Thököly Vince hadnagyok is. Segnyei Jób 1596 évi Nyáry Pál kapitány vezette várvédő harcok alkalmával a török által felrobbantott Füles bástyánál halt hősi halált.

       

       

                                                                                                                                 Párviadal

      A lengyel költő  Adam Czahrowski  hadnagy volt 2-3 évig a várban. Nyáry Pál kapitánysága alatt 1596-ban a vár elestekor nem került fogságba és hazájába menekült. 1588-ban részt vett a Szikszói győztes csatában, de nem tudjuk, hogy akkor melyik másik várban szolgált. A Földbástyán emlékére márványtáblát avattak 2014. évben.

      A végvári korszakban nagyon sok egri vitéz halt hősi halált és nagyon sokan estek  a harcok folyamán fogságban. Csak a rangosabbakról van ismeretünk, kiket valamelyik török végvárba, vagy a budavári Csonka toronyba (itt volt a török börtön) vittek rabságba, de sok vitéz került az isztambuli Héttorony börtönben is. A Héttoronyban Bornemissza Gergelyt megölték, Balázsdeák István pedig öt évig szenvedett mire Haszán koppányi bégért cserébe kiszabadult. A budavári Csonkatorony volt a rab vitézek pokla, aki odakerült, az csak váltságdíj fejében szabadulhatott, vagy hajón elszállították Isztambulba rabszolgának . Tudjuk, hogy raboskodott Mágochi Gáspár kapitány, Szentiványi István, Wadlövő Bálint, Zaka Ferenc, Nagy Denjén, Segnyei Miklós, Zay András hadnagyok. 1592-es vesztes Szikszói csatában rabbá lett Fáy András hadnagy, Hetyei Pál egri kanonok és Bory Pál. Ez utóbbiról tudjuk, hogy hosszú ideig raboskodott a szolnoki vár tömlöcében.

      Az fenti történetekben leírt egri végvári vitézeken kívül Balázsdeák István vicekapitány vezetése alatt az 1589/90-ik évben nyilvántartás szerint 370 magyar lovas volt a várban a következő főlegények, vagy hadnagyok vezetése alatt:  Aszalay Bálint, Baló Gergely, Baracsay Péter, Barczay János, Békeny János, Bessenyey Boldizsár, Bory Pál, Chikó Mihály, Dersfi Gáspár, Farkas Tamás, Fodróczy Gyögy, Gemes Albert, Geöry Márton, Halmi Gábor, Horváth Gáspár, Isak István, Karácsony György, Káthay Mihály, Kis András, Kobzos György, Kolláth Kristóf, Kovács Ambrus, Kovács János, Kovács Mátyás, Monaky Péter, Nagy Ferenc, Nagy Péter, Némethi Lukács, Ngs(Nagyságos) Balassa Ferenc, Páczolth András, Pándy György, Pasztohy György, Posgay Gáspár, Sápy Gáspár, Sárközy Gáspár,Sárközy Mihály, Segnyei Jób, Segnyei Miklós, Szegedy István, Székely Tamás, Szentmarjai Mihály, Szerdahelyi János, Tarcsy Farkas, Terenyey Albert, Thököly Vince, Tippán János, Ugray Sándor, Velez Gáspár, Vizázy György, Zakall Mátyás, Zászlótartó Mátyás, Zay András, Zeky Pál, Zoltán Ferenc.

      1596-ban még a várban szolgáltak és fogságba estek: Bekény János, Kolláth Kristóf. Barczay  Jánost a törökök Isztambul felé szállították, mikor Nándorfehérvárnál megszökött a fogságból. Bessenyei még a török táborból megszökött. A harcban hősi halált haltak: Aszalay Bálint, Fodróczy Gyögy, Zoltán Ferenc,

      Mint tudjuk az 1552. évi Dobó István főkapitány győzelme után a török nem nyugodott bele a vereségbe és1596-ban elfoglalta a várat. Eddig tartott Egerben a végvári vitézek kora. Ettől fogva muszlim lett minden a városban, elűzték a káptalanokat, a papokat, földesurakat. Keresztény templomainkat kirabolták, belül fehérre festették és dzsámikat csináltak belőlük.  Most már az egri polgárok  közül is sokat rabszolga sorba vetettek. 1697. évi vár visszafoglalásig 91 éven keresztül nem szóltak a harangok Egerben.

      Erdei László 2020.

      Elsősorban internetes irodalomból dolgoztam az alábbiak szerint:

      http://magyarokforrasa.hu/index.php?route=product/category&path=61_100                  https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HEVE_Evh_15/?query=SZO&pg=22&layout=s  http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400371.htm https://hu.wikipedia.org/wiki/Ghiczy_Andr%C3%A1s https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Bory/?pg=37&layout=s http://epa.oszk.hu/01500/01577/00035/pdf/EPA01577_BMMK_37_025-056.pdf http://mezeibvaleria.blogspot.com/2018/            http://mek.niif.hu/02100/02163/html/2kot/24r34fej.htm                          http://mek.niif.hu/02100/02163/html/2kot/24r35fej.htm