EGRI VÁR OSTROMÁNAK KÜLSŐ TÉNYEZŐI 1552.

Az 1552-es győztes várvédelem külső hatásait szeretném bemutatni tíz pontban:

1, Habsburg I. Ferdinánd 1551-ben egyesíteni akarta a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Giovanni Battista Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása" Eger tudta kivédeni az ostromot.

2, Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ahmed pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Hadim Ali budai pasa pedig Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.

3, A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali budai pasa és Ahmed pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akik fáztak és nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.

4, A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel, nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.

5, A legújabb kutatások szerint nem lehetett 100 ezer fős a török haderő, a valóságban a becslések szerint 40 ezer körüli létszámú török ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak, akik nem értettek a fegyverforgatáshoz.

6, Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.

7, Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.

8, Az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg

9, A vár sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.

10, Ha török győzelem született volna, arra gondolni sem merek. A bosszú életeleme volt a törököknek, Dobó István is úgy járt volna, mint ahogy Szondy György drégelypalánki és Losonczy István temesvári kapitánnyal tették? A vár hadnagyaiért váltságdíjat követeltek volna, az egyszerű vitéz és egyéb várnépre, ha életben hagyták volna őket, akkor rabszolgasors várt volna rájuk?

A kép a három Egert támadó pasa látható származásuk szerint:

 Kara Ahmed szerdár (főparancsnok) albán;

Hadim Ali budai pasa bosnyák;

Szokolovics Mehmed szerb.

Mindhárman gyermekadó, vagy gyerekrablás kapcsán kerültek janicsár kiképzésre, majd tehetségük alapján karriert futottak be. Érdekes megjegyezni Ali esetét, kit eunuchnak szántak és gyerek korában kiheréltek.

Forrás: részben a honvédelem.hu honlapja