EGER A TÖRÖK VÁROS 1596-1687 KÖZÖTT

 

    Ismert tény, hogy III. Mehmed török szultán hatalmas hadseregével 1596-ban elfoglalta Eger várát. Nagy kiterjedésű igazgatási területet, Egri vilajetet hozott létre minek élére pasát neveztek ki. Ide tartozott öt kisebb területi egység, szandzsáknak neveztek: Eger, Szolnok, Hatvan, Balassagyarmat, Szeged. Hivatalos pénznem a török ezüst akcse lett, de használták a királyi arany forintot is. 50 ak.= 1Ft

III.Mehmed török szultán

Eger török megszállásának történelmét alig ismerjük, ezen időkben itt nem keletkeztek magyarokról írásos dokumentumok.  Eger muzulmán török város volt. Honnan tudunk erre az időszakra forrásanyagokat meríteni?

Evlia Cselebi török utazó 1664-66 közötti években történt egri látogatásáról írt beszámoló ismert, viszont ő hajlamos volt túlzásokba esni. Van még egy A Magyar Simplicissimus című könyvben szereplő Hans Jakob Grimmelshausen nevű német vitéz, aki ónodi katonasága idején 1650. körül esett török fogságba és Egerbe hurcolták. Kiszabadulva a német társával megírta rabságáról emlékeit.

A következő támpont a Habsburg királyi területek vezetőinek,. ezen kívül a pasák és agák levelezései, valamint törökök adó- és pénzügyi nyilvántartásaik.

Evlia Cselebi                                 Hans Grimmelshausen

 Tudni kell, hogy a törököknek egy nevük volt, a második az valamilyen tulajdonságukat jelölő ragadványnév volt.

 Előadásomban először néhány nevezetes egri pasát mutatok be:

  Eger elfoglalása után az elsőnek kinevezett pasa Mehmed Hodzsa volt, aki Evlia Cseleb szerint állítólag 12 ezer magyar jobbágyat hét éven át télen-nyáron e várnál dolgoztatott, de ez túlzás lehet. Bizonnyal erre az eseményre utal egy török levél, mely szerint 1598-ban a Tarna folyótól keletre fekvő Heves megyei falvak lakosságát hurcolták ide robotolni.

    Bocskay István erdélyi fejedelem harcát a Habsburg király ellen az egri törökök katonákkal segítették. 1604-ben Sinán pasa a Bocskay oldalára állt Rákóczi Zsigmond volt egri várkapitánynak levélben méltatta együttműködésüket.

   1610-ben Ibrahim pasa került a tartomány élére, aki nagyon kedvelte az egri borokat és elnevezték törökül Szarhos, Részeges Ibrahimnak. Ő összesen közel kilenc évet töltött itt és ezzel a vilajet leghosszabb ideig szolgáló pasájának számított. Részeges Ibrahim nevéhez fűződött az egri vár további helyreállítása és talán az egyik várbeli dzsámi alapítása is. Részletes elszámolásaiból ismerjük az egri vár 1613-14. évi török építkezéseit is. Ekkor 2313 magyar arany forintot költöttek a vár erősítésére. Ezt az összeget Bosznia és Hercegovina fejadóiból fedezték. A fenti iratokból jól kivehető, hogy ez rendszeres ellátmányt és vármunkát magyar adóbevételekből nem tudtak fedezni.

1634-ben Mehemet egri pasa a felsővadászi Rákóczi birtok ellen elkövetett újabb panaszokra felajánlja levelében, hogy kihallgatja a jobbágyokat és megbünteti a vétkes törököket.

1665-ben Ali aga, Mehmed pasa helyettese panaszkodik Tolvay György ónodi vicekapitánynak, hogy majdnem száz korábban már behódolt falu nem fizeti meg a nekik járó adót. Huszein aga 1665-én levélben felszólítja a megyaszói bírót, hogy az odaküldött Sapher agának hódoljanak meg. Egri pasa.

 1666-ban Ibrahim pasa arról panaszkodik, hogy ötszáz magyar lovas katona a Tiszántúlról marhákat hajtott el. Hadzsi Musztafa pasa 1682-ben követeli a Kassa melletti Szomolnák falu behódolását

    Ali egri pasa dicséretes tette volt, hogy 1681-ben a gyöngyösi ferenceseknek menetlevelet adott, hogy az Egri és környékbeli katolikusok lelki életét imádsággal ápolják.  A pasa kikötése csak a szerzetesek fegyvertelensége volt.

  Ugyancsak Ali pasa fogadta 1681 márciusában Thököly Imrét, mint a törökök  „felső magyarországi fejedelmét”az egri várban. Francia ügyvivője leírta, hogy pompával, finom ételekkel fogadták őket, a baj az volt, hogy bor nem került az asztalra.

 1685-ben Oszmánt nevezik ki pasának, aki korábban egyiptomi pasa volt. A Bécset 1683-ban vereséggel ostromló nagyvezir, Kara Musztafa lánya volt a felesége, ezért, mint kegyvesztettet Egerbe helyezték. Ezt követően a keresztény csapatok elkezdték körülzárni a várost. A várból a törökök gyakran kitörtek, egy ilyen csatát Oszmán vezetett, amikor a harcban 1686-ban levágták és meghalt. A török szultán, Oszmán helyettesét, Rusztemet nevezte ki egri pasának. aki nem sokáig uralkodott, mert egy év múlva kénytelen volt feladni a várat. Mint vesztes fél, a vár és a város átadását kitűnő diplomáciai érzékkel intézte, a keresztény hadvezetés Rusztem majdnem minden kérését teljesítette.

   Sajnálatos tény, hogy sem adattal, de még csak puszta utalással sem rendelkezünk a törökkori Eger polgári lakosainak számáról, életviteléről. Barton angol követ jelen volt Eger 1596-os ostrománál a török táborban. A vele lévő titkára, Glovel azt jelentette, hogy az ostromkor a várost és várat elhagyó lakosok közül ezer férfi, nő és gyerek kapott szultáni kegyelmet és maradhatott Egerben, viszont az a kérdés, hogy maradtak-e és hányan. Több tényező növelte a város lakóinak számát. A szolgálatot teljesítő oszmán és délszláv muszlim katonák elhozták családjukat, akik több generáción keresztül élhettek itt a hosszú uralom alatt. 1638-1640 között nagy számban rácok, magyarul szerbek települtek a városba, akik régebben a törökök oldalán ellenünk harcoltak és vitézségük miatt kapták meg az északi városrészt, a későbbi Rác hóstyát. A várbeli katonák nagy része délszláv muzulmán volt, kikkel a rácok nyelvükben megértették egymást..

A közigazgatás kialakítása is jelentős polgári munkát végzők idetelepítését tette szükségessé, mint pld. az adóintézők hada. Velük jött a török papság, dervisek, kádik,valamint az iparosok, kereskedők csoportja.

Kethuda dzsámi linó metszet 1829

 

    A városban jóformán majdnem minden elpusztult, felégett. Először is birtokba vették a templomokat saját céljaikra, többet török imahellyé, dzsámivá alakítottak, mint a Szent Mihály templomot, mely a mai bazilika helyén állt és Fethia dzsáminak neveztek el.  A Szent Katalin templomból alakították ki a Kethuda dzsámit és építettek mellé a máig is fennálló minaretet novaji homokkőből. Ez a minaret a török hódoltság északi részének építészeti remeke. Nincs arról adat, hogy bármelyik templomot a keresztény hívők használták volna.  A várbeli Szent János székesegyház a háború miatt romos állapotban került, köveit kezdték széthordani.  A városban 1596 előtt 270 ház állt a török kivonuláskor 810, ami a lakosság nagyobb számát jelentette. Egernek török elemi iskolái, középfokú iskolái (medreszei), több dervis kolostora volt.

   Az iparról csak azt tudni, hogy a malomipar volt jelentős, ezenkívül kovácsok és szőrme készítők is voltak itt.. A puskapormalom, a város jellegzetes nagy építménye volt, melyet az Eger patak partjára Köprülü Mohamed pasa építetett 1658-ban. Itt a vízkerekek segítségével a őrölték és biztosították a lőport a vilajet részére. Külön őrséggel éjjel- nappal vigyázták az építményt. Evlia Cselebi utal rá hogy sok üzlete van boltjai és kávéházai vannak, melyek nagyon díszesek, kereskedői gazdagok.  Az egri vásárok a királyi és hódoltsági kereskedők találkozóhelyei lehetettek. A törököknek fontos volt a vásár, mert a magyaroktól beszedett terményadót itt tudták pénzre váltani.

  Nem sok mindent építettek a 91 év alatt. A meglévő építményeket hasznosították. Vallási kényszerből több minaretet és fürdőt építtettek a jobbágyok robot munkájával. Nagyobb építkezéseket török építész irányította.  Új építés volt a vár főkapuja és a kapuvédő bástyája, a Törökkert. Cselebi Magyar várnak nevezi a belső várat, ahol a püspöki palotában lakik a pasa.és udvartartása, imádkozás céljára dzsámija van. A külső várat Német-várnak nevezi, ahol a janicsárok vezetői számára kőépítkezésű szobák vannak. Itt van a Szent Péter templomból átalakított Szent Zászló dzsámija. Ez onnan kapta a nevét, hogy amikor III. Mehmed szultán e várat elfoglalta, a próféta dicsőséges zászlóját kezébe fogván, az első pénteki napon ebben az épületben az imádságot személyesen énekelte el. E szent zászló előtt éjjel-nappal lámpa ég. A külső várat 1704-ben a Habsburgok szétrobbantották, köveit elhordták. A külső vár legfelső fala a mai Sánc városrész kb. a Janicsár utcájának vonalában húzódott.

Jobbra a Martalóc-, középen a Kalmet kapuk

      A várost fal vette körül, amely megrongálódott, kapuit és falait Cselebi szerint Köprülü Mohamed 1655-1658 évek között építette újjá. A falon kívül nem voltak házak.  A városnak öt kapuja volt, ezek előtt árok van és felvonó hídon lehet bemenni, a védelmet ágyú lőrések biztosítják. Déli irányban található egyik kaput Cselebi, Ilidse kapunak nevezi, Ez a kapu a vár alatt a maklári kapu helyén lehetett. Evlia említi még a hatvani kaput Buda felé vezető úton. Ugyancsak megemlíti a város északi oldalán a Martalóc kaput, ami a későbbi Rác kapu volt, valamint a Kalmet kaput, ami a felnémeti, vagy későbbi elnevezés szerint Cifra kapu helyén volt. A törökök egyetlen új kaput, egy gyalogos kijáratot nyitottak a varos nyugati oldalán, valószínűleg a mai Tündérpart környékén, ahol gyümölcs és szőlőművelés céljából az egri kertekbe jártak ki.

Arnaut pasa fürdő

     Egerben ekkor már régóta ismert volt a termálvíz és fürdő, ezt a törökök is kedvelték, ezért Arnaut pasa 1610-1617. között fürdőt építtetett, mely a mai napig azon a helyen van. A törökök fürdőkultúrája mohamedán vallásukhoz kötődött, imádkozás előtt tisztálkodni kellett ezért Kara Musztafa pasa a 17. század második felében kisebb fürdőket, ilidzsákat építtetett még. Cselebi leírása szerint gyógyhatással bírt a víz a bőr és egyéb betegségek ellen. Említésre került még hogy a fürdők három részre tagolódtak: egyet a férfiak, egyet az asszonyok, egyet pedig az állatok használtak. Az állatok fürdője a jelenlegi strand fürdő kavicsos medencéje helyén lévő meleg vizű tó volt.

Mai napig megtalálhatók a romjai a Valide Szultána fürdőnek a Tinódi téren, a vábejáratnál, mely nem termál vízzel működött, hanem felmelegítették a vizet.

    A pasák általában rövid ideig szolgáltak itt és arra törekedtek, hogy ezen időszak alatt minél nagyobb vagyont harácsoljanak. Az egri pasák hivatali sorrendje ismert leveleik keltezése alapján a következőket mutatja: a 91 év alatt 48 személy 65 hivatali váltásban tölti be az egri pasa hivatalát. Eger várában székelt a török pasának Cselebi szerint évi 650 ezer akcse jövedelme volt (1 ökör 300 akcse= 2167 ökör/év). Az egri pasák saját javadalmaikból külön udvartartást tartottak fent, akik kiszolgálták, kényelmét biztosították. Közvetlenül a pasa hivatala alá volt rendelve a tartományi tanács (divan-i vilajet), amelynek üléseit a pasa hívatta össze és ő is elnökölt benne. A diván tagjai a vilajet katonai-polgári fő tisztségviselői voltak. Itt tárgyalták meg a vilajet dolgait.

A vár helyőrsége a kutatások szerint 1500-2000 fő között mozgott. A katonaság nagyobb részét 60-70%át muzulmán délszlávok alkották, csak a többi volt török. Összetételében szpáhi lovasok, janicsárok, martalócok, önkéntesek, tüzérek, gránátosok, helyi lőporraktárosok egészítették ki a hadi nép létszámát. A várbeli török katona nem dolgozott, a tüzelő biztosítását és minden tevékenységet robot munkával magyarokkal végeztették el. Háború idején a vár hadi népsége és a birtokos szpáhik és egyes szandzsák területeken állomásozó katonákkal kiegészülve 10000 ezres nagyságrendű csapatot is ki tudtak állítani.

Várbeli lovas csapat támadásban

  Nagy létszámú lovas csapatot tartottak, kiknek feladata volt a szüntelen hódoltatása a még nem adózó Habsburg királyi falvaknak. Amelyik település nem mutatott hajlandóságot az adóztatásra azt általában felgyújtották, kirabolták, lakosokból sokat rabláncra verve egri várbörtönbe hurcolták. Ezek a jobbágyok már a magyar földesuraik számára adóztak, mikor jött a török és erőszakkal adózásra kényszerítette őket. A kétfelé adózás terheit nem bírták viselni a jobbágyok, ezért elmenekültek falvaikból észak felé.

Lórántffy Zsuzsanna

 Az állandó veszélyt jól jellemzi Rákóczi György fejedelem feleségének, Lórántffy Zsuzsannának levele, Klobusiczky Andrásnak, a magyarországi Rákóczi-birtokok prefektusának melyből időrendben a következő török rablóportyákról értesülünk:              -1615. október 16-i levélben Sajószentpéteri malom szétverése, pusztítása.          -1616. március 7. Ónodon és Miskolcon rabolnak, tetemes károkat okoznak.              -1617. februárban Tiszapalkonya és Ónod elleni támadás

-1633. október 2. Diósgyőri tiszttartók panasza disznócsorda elhajtása, emberek elragadása miatt.

-1634. április 14. Szendrő alá megy a török, és összecsapnak a várvédőkkel. -1636. január 3. Hernádszentandrást rabolják,  

-1639-ben például Ónodot dúlják és gyújtották fel, hogy gyengítsék a meglévő magyar végházakat

-1644. december 12. Erdőhorváti kirablása. -1646. augusztus 11. Jólsva kirablása. -1651. november 16. török támadás a Hernád-völgyi falvak ellen.

-1652. július 10. Hernád-völgyi falvak lakosságának menekülése a törökök elől.

-1652. október. 26. Tiszatarján kirablása.

-1654. március 6. török rablás, valószínűleg a Taktaközben.

-1654. április 7. Tokaj környéki falvak és Vilmány elleni támadások,

-1655. szeptember 13. pribékek támadása Rátkánál, falu kifosztása.

-1655. szeptember 24. Vilmányiak elhurcolása, rabláncra verése.

-1655. október 2. Alsóvadásziak megtámadása, kirablása.

       A vár börtöne folyamatosan telve volt a portyázásaik során összegyűjtött magyar rabokkal,1687-ben mikor a vár felszabadult 300 ártatlan embert találtak, a többi éhen veszett a blokád során. A rabok állandó gyűjtése üzlet volt a törökök számára, csak váltságdíj fejében szabadulhattak. Kialakították a „kezes rendszert”, mely azt jelentette, hogy három rab kezességet vállalt azért a rabért, akit menlevéllel szabadon engedtek abból a célból, hogy a váltságdíjat saját kiváltására megszerezze. Visszatért a várba, fizetett és szabadon engedték. Ha szóban forgó rab esetleg nem jött vissza, megszökött, akkor a kezeseket a törökök sokszor halálra kínozták

Talpverés kalodában (Wathay Ferenc rajza rabságáról)

      A német Grimmelshausent az egri rabszolgapiacon árulták egy anyával és lányával, valamint egy mészáros legénnyel. amikor a pasa megbízottja vette meg 40 aranyért. Ezután a várban raboskodott, 50 fogollyal volt bezárva egy olyan börtönben, amelynek csak tetőablaka volt. Itt kalodába fogták és faggatták és három alkalommal verték a talpát, hogy árulja el mekkora váltságdíjat tud szerezni. Ezután ő 400 forint váltságban állapodott meg a törökökkel, tehát később a pénz kifizetéskor a pasa tízszeres haszonra tett szert. A börtönben korbácsokat, pipákat és öveket készített fogolytársaival a jobb ellátásban reménykedve. Ha nagyon igyekeztek, annyit kereshettek, hogy kenyeret, húst és dohányt vehettek maguknak.  „Néha ide-oda a városban vagy a várban munkára vittek. Ennek szívből örültünk, mert legalább friss levegőt szívhattunk.” Éjszakára pedig összeláncolták őket a lábaikon állandóan rajta lévő vasbilinccsel, hogy ne kelljen rájuk vigyázni.

    A magyar királyi várak és az egri törökök leveleinek témája az egymás elleni panaszkodásból állt. A magyar elöljárók a török rablásait, területeik adóztatását, adóbehajtásokat utasítják vissza

A törökök a végváriak támadásai miatt panaszkodtak. Levelezéseket magyarul folytatták, íródeák szolga állt rendelkezésükre, aki mindkét nyelvet beszélte. A felmerült nagyobb vitákat az egri pasalik és a kassai főkapitányság oldotta meg.

 A 17. században a magyar nemesség és a fizetetlen zsoldos katonaság nem tudott hatékonyan a törökök ellen harcolni.

Végül láthattuk, hogy Eger egy muzulmán török város volt 91 éven keresztül. E hosszú időszak alatt jóformán semmit nem fejlődött. A város életében a katonai jellegű iszlám gazdaság és kultúra uralkodott. A törökök itt megszállók voltak, a magyaroktól beszedett adókból, rabok váltságdíjából és rablásokból éltek. Szerintem még a történészeknek kutatásokat kell folytatni annak érdekében, hogy valóban éltek-e Egerben magyarok és mivel foglalkoztak a 91 év alatt

Törökkori Eger minaretekkel

1687-ben felszabadult Eger a középkori jellegű iszlám-török iga alól, elindult egy új keresztény város építése.

Forrás: Ilyés Richárd József --- Eszterházy Károly Főiskola  EGER---

A város és a vár története a 16 – 17. században

Dr.Sudár Balázs – A török Eger