Szabadságharc ütközet

Cserey Ignác

CSEREY IGNÁC, 1848/49.SZABADSÁGHARC EZREDES

(Bardóc 1803.04.07 – 1897.01.04. Eger)

Nagyajtai Cserey Ignác honvéd ezredes, született: Bardóc, Udvarhelyszék, 1806. (egyes adatok szerint 1803) ápr. 7. B. Sámuel földbirtokos Bardóc szék királybírája és Árkosy Júlia fia  székely református családban. 1836-tól felesége özv. Szabóné, szül. Katona Zsuzsa (meghalt Komárom, 1876.), három gyermek apja.

1822-től hadfi a 15. (2. székely) határőrezrednél. 1829-től nemesi testőr, folyamatosan szolgálva 1844-től főszázados a 33. gyalogezredben. 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vett Ferenc József keresztelőjén. 1848 áprilisa végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági Osztályának főnöke.

A 1848-as márciusi forradalom után a császári adminisztráció Magyarország kisebbségi nemzeteit fellázította a magyar kormány ellen, a szerbek, majd a horvátok, románok és szlovákok elkezdtek fosztogatni és magyar testvéreiket gyilkolni. A kormánynak sürgősen lépnie kellett, meg kellett szerveznie az önvédelmet. Cserey Ignác az elsők között jelentkezett az önálló magyar hadtestbe.  Május második felétől irányítja a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj toborzását. Május 29-én Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezi a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnokának. Június 8.-án őrnagyi rendfokozatot kap. A toborzásra és kiképzésre alig egy hónapja van. 1848. június 24-e Cserey őrnagy zászlóalja azonnal elindul Délvidékre és napokon belül szinte minden átmenet nélkül a bácskai harcok színterére kerül. A zászlóalj hősiesen harcol a szerbek ellen, majd a péterváradi erőd védőrségéhez csatlakozik. Cserey Ignácra hamarosan még nagyobb feladatok várnak, október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. November 20-tól a kolozsvári hadmegye parancsnoka, december 31-től az egyesített nagyváradi és kolozsvári hadmegye parancsnoka és az újoncozás felügyelője Nagyváradon. Ebben a beosztásában 1849. május 25-én ezredessé nevezik ki. Világosnál esik fogságba. Aradon 1849. november 15-én Haynau golyó általi halálra ítéli. Büntetését november 24-én hét év várfogságra enyhítették. 1852-ben kegyelmet kapott és  Komárom börtönéből  szabadult.

A Honvéd Menház parancsnokaként ő vezette 1894-ben Kossuth Lajos temetésén a gyászmenetet. 1888—1896 között a budapesti Honvéd Menház parancsnoka.

1896-ban végleg Egerbe költözött, ahol még ez évben fertálymesternek választották. 1867-től Heves megye közgyámja, a megyei és az egri honvédegylet tagja, neki köszönhető a kápolnai csata emlékművének a felállítása is. 1897 január 4-én hunyt el, sírja Egerben, a Hatvani temetőben van.

Cserey Ignác ezredes emlékére 2017-ben szülőfalujában, a székelyföldi Bardocon a református templom kertjében kopjafát emeltek a hős honvéd ezredes tiszteletére.

 Forrás : Wikipédia