AZ EGRI MINARET TÖRTÉNETE

A török világbirodalom legészakibb emléke, országszerte ismert egri minaret, amely a hódoltság legkiemelkedőbb építészi alkotásainak egyike. Nemcsak méreteivel, hanem épületplasztikában is egyedül álló az országban. A minaret 14 szögletű teste 7 fő részből áll: alul az 5,5 méter magas lábazat, felette egy szűkülő szakasz, a papucs, melyet a minaret törzse követ 23,5 magasan. A müezzin-erkély alig 50 cm-t lóg ki a síkból. A felső törzs-szakaszt kasnak nevezik és a főpárkánnyal zárul. A tornyot sisak koronázza, melyen bádog csúcsdísz mered az égnek 39,6 méter magasra. A 97 lépcsős, májszínű novaji homokkőből faragott torony tagolt felülete, a leggazdagabb és legváltozatosabb Iszlám építészeti elemek tárháza. A dzsámi feltehetően a téglalap alapú Szent Katalin katolikus templom átalakításával létesült, ez látható az 1838-ban készült rajzon, (1, kép. ) ugyanis a muszlimok által épített dzsámik kerekalapú építmények. Kethuda dzsáminak nevezték és a minaretjét a XVII. század elején építették fel.A török világutazó Evlia Cselebi is említi írásában 1660-ban. A törökök 1687. évi kiűzése után a püspökség tulajdonába került és mivel az összes templomunkat megszüntették, emiatt Szent József tiszteletére felszentelve az egri egyházmegye főtemplomaként szolgált 1713-1717-ig. Miután közvetlen szomszédságában az irgalmas rend emelt kórházat, Erdődy Gábor püspök 1726-ban nekik adományozta kórházkápolna céljára. A török kiűzése után a minaretet meg akarták semmisíteni ezért köteleket kötöttek rá és 400 ökörrel próbálták eldönteni, de nem sikerült. A volt Kethuda dzsámit 1841-ben bontották le.                                                                                                                           A minaret csúcsa az idők folyamán, valószínű villámcsapás következtében leomlott. Pyrker László János nagy művészetpártoló egri érsek 1829-ben harang alakú bádogtetővel pótolta a minaret hiányzó süvegét, ugyanekkor a félholdra keresztet is tetetett, e javítással megmentve azt az utókor számára (2, kép). A több mint 150 éves, elhanyagolt minaret az 1870-es évekre nagyon megrongálódott, éskijavítása égetően szükségessé vált. Ezt először Szvorényi József, a cisztercita rend egri főgimnáziumának kiváló tudós igazgatója vetette fel 1874-ben, a műemlék szomszédságában lévő Irgalmas rendházban rendezett egyházi díszlakomán. Szvorényi itt elhangzott remek pohárköszöntőjében elmondta, hogy javasolja a megrongálódott „csonka mecset helyrehozatalát” (az egriek a minaretet csonka mecsetnek hívták). Azzal érvelt, hogy ez a török kori építmény Eger különleges nevezetessége és látványossága. Az Egerben járó idegenek érdeklődve keresik, azon kívül a toronyból szép kilátás nyílik a városra. Az akkori polgármester ígéretet tett a felújításra, azonban pénzhiány miatt nem valósult meg, a minaret tovább pusztult. Mígnem 1885 nyarán Beökönyi Viktor egri születésű földbirtokos elégelte meg a holtpontra jutott felújítást. Bement az „Eger” című lap szerkesztőségébe és segítségüket kérte arra, hogy a helyreállításra gyűjtést indíthasson. Jó példát mutatva erre mindjárt 10 forintot adott a renoválás nemes céljára.

Az „Eger” című lap 1885. június 16-i számában "Egy műemlékünk érdekében" címen közölt felhívást a ritkaság megmentésére. A cikk szövege az alábbira hívja fel az egriek figyelmét: "Az emlékszerű épületek fönntartása szintén a hazafiúi kötelességek sorába tartozik…”. A kövezete különösen az alsó részeken megrongálódott, „rozzant lépcsőzetén a fölhatolás úgyszólván istenkísértés - talpazati kövei már erősen félő, hogy ha továbbra is elhanyagoljuk, egyszer csak az egész nevezetes épület összeomlik.” Az akkori elképzelés az volt, hogy 1887. december 18-ára, Eger vára török alóli felszabadítása 200. évfordulójára a becses műemlék rendbe hozását elvégzik. Sok egri polgár adakozott és így 1887-re sikerült 987 forintot összegyűjteni. Sajnos különböző vizsgálatok magasabb költséget szabtak meg, emiatt a munkálatok eltolódtak. Végül 1896-ban végzik csak el Wind István vezetésével a tervezett renoválást, melyek főrésze a minaret csúcsának végső kialakítása volt. A felújított minaretet 1897. augusztus elején hivatalosan is átadják a közönségnek. A munkák 4.990 Ft 50 krajcárba kerültek.

A müezzin erkélyre a minaret bejáratához hasonló, félköríves záródású ajtónyílás vezet, amely Mekka irányába néz. A körerkélyt kerítő vaskorlát 1853 és 1895 között került elhelyezésre. A XIX. század folyamán készült Grőber Ferenc és Fridbalszky pogárok szíves hozzájárulásával az alsó bejárati körkerítés. A minaret környékét Mecset térnek hívták, a mai Knézich Károly utcát pedig Széles utcának. Itt gyülekeztek az Egerbe érkező vidéki kocsisok, akik bepiszkolták istálló szeméttel, ezért ki kellet tisztítani és korlátokkal elhatárolni a minaretet.                                                                                                                  Később az idők folyamán többször javították. Legjelentősebb munkálatok 1971-78-ban zajlottak, mikor az építmény belsejét 8 cm. széles vasbetonnal erősítették meg.  2017-ben induló újabb felújításra a szükséges pénzt (220millió Ft.) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, valamint Törökország Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Ügynöksége biztosította. A kivitelező a Korintosz Kft. a munkálatokat 2018-ban befejezte. Ezzel a renoválással átalakult és megszépült az építmény. ( 4, kép)                                         A páratlan kilátás miatt idelátogató turisták várakozni kényszerülnek mire feljuthatnak az erkélyre. A minaret tövében jó lenne egy helyiséget kialakítani, ahol ülőhelyek lennének és kellemes körülmények között kávét, üdítőt fogyaszthatnának a várakozó kirándulók.

Irta: Erdei László

1, Minaret a 17. században

2, Minaret 1829-ben

3, Minaret felújítás előtt 2016-ban

4, Felújított minaret 2018