SEGNYEI MIKLÓS ÉS SEGNYEI JÓB EGRI VÉGVÁRI HADNAGYOK

Segnyei Miklós apja Segnyei Zsigmond kisbirtokos, ősei nevüket a Sáros megyei Zsegnye településről kapták, ahonnan származtak. Swendi Lázár királyi főparancsnok, kiváló katonai érdemei miatt nevezte ki az 1560-as években Arad megyei Jenő várának kapitányává. A várőrség főként német katonákból állt. 1566-ban Szulejmán újra betört az országba és Petráf pasát küldte Gyula várának ostromára. Miután a törökök elfoglalták a várat Petráf pasa Jenő ellen vonultatta seregét. Segnyei Zsigmond próbálta a várat hősiesen védeni azonban a német zsoldosok nem akartak harcolni és megfutamodtak. A kialakult helyzetben Segnyei a maradék magyar csapat élén elmenekült és átadta a várat. Segnyei Zsigmondról még azt olvastam, hogy valamilyen lovassági ütközetben Szapolyai János Zsigmond király ellen harcolva fogságba esett. A fogoly Segnyeit János Zsigmond egy követség élén Swendi Lázár, Miksa király főparancsnokához küldte, azzal az eskütétellel, hogy utána visszatér. A küldetés után szavát megtartva újra rabságba vonult, ahonnan csak később szabadult.

Segnyei Zsigmond fia Miklós ismert katona volt Eger várában. Nem tudjuk mikor jött Egerbe, hadnagyként szolgált, Balázsdeák Istvánnak az egri vár vicekapitányának lányát, Borbálát vette feleségül.  Az 1592-es szikszói csatában vitéz módon harcolt és megmentette apósa, Balázsdeák István életét. A küzdelem vereséggel végződött és sebesülten fogságba esett és a gyulai várban őrizték. Később váltságdíj fejében sikerült kiszabadulnia. Elhagyva az egri várat Bocskay István fejedelemhez csatlakozott és ő lett Kassa parancsnoka, 1604-ben a hajdúk kapitánya. Bocskai parancsára Bastával való titkos levelezés ürügyén Lippai Balázs hajdú főkapitányt 1605. január 6-án Káthay Mihály erdélyi kancellár kassai szállásán Segnyey Miklós és Nagy Albert lekaszabolta. Bocskai Lippai helyére Segnyeit nevezi ki főkapitánynak. A Bocskai-fekelés leverése után 1608-ban Báthory Gábor Erdélyi fejedelem szolgálatában állt, kinek követe volt. Jutalmul Báthory Segnyeinek adományozta birtokul Zilah felét. 1611-ben Báthory ellenfele, Nagy András hajdú kapitány Segnyei Miklóst többed magával megöleti. Megemlítésre méltó még, hogy Segnyei lánya Borbála Károlyi Mihály felesége lett. A későbbi gróf Károlyi dinasztria leányági ősapja Segnyei Miklós  is.

Segnyei Miklósnak valószínűleg rokona, Segnyei Jób hadnagy szintén Eger várában szolgált, kiváló harcos volt. 1588.október 8-i szikszói csatában Szegnyei Jób  Páczolth Andrással együtt vitába keveredett Rákóczi Zsigmond főkapitánnyal, ellenezték az első vesztes roham utáni újbóli harcot és Balázsdeák István ösztönzése ellenére haza akartak menni. Rákóczy Zsigmond várkapitány büntetésül 1589. év október hó közepén, az egri vár alatt Segnyei Jóbot és Pátzolth Andrást kötelezte két törökkel való párbaj megvívására a szikszói csatában tanúsított gyávaságuk miatt. Meg kell jegyezni, hogy a Habsburg királyok ellenezték a párbajokat, a bajvívónak engedélyt kellett kérni, hiszen a virtusból, hősködésből indítványozott párbaj alkalmával sok kiváló magyar vitéz életét vesztette. Jelen párviadalt, mint szemtanú Leibitzer nevű német polgár írta meg, ki épen abban az időben érkezett Egerbe Lőcséről Katalin nővérével. Leibitzer szerint az egri vár alatt levő puskaporos malom előtti térségen került sor magyar és török bírák és közönség jelenlétében a párbaj megvívására és erről ekképpen ír: "miután a párbajvívók, lovag-módon lándzsát mértek, először Segnyei Jób lépett porondra, török ellenfelével megvívni. Oly hevesen rohantak egymásra, hogy lovaik összeütődve hanyat vágódtak, magok alá temetve lovasaikat, kik halott módra maradtak ott. Segnyeit barátai nagy lármával biztatták, hogy kelljen fel, végezzen a törökkel. Segnei magához jött, s lova alól kiszabadulva, sántítva ment ellenfeléhez, s tőrével, melyet Kassán adtak neki, leszúrta a törököt, s azután kardját rántva elő, levágta fejét. Ennek befejeztével Pátzolt András rohant össze ellenfelével, kit balkarján sújtott meg erősen, majd dárdájával űzte a vívó téren s buzogányával főbe sújtván földre verte, s ott barátai "jól van Pátzolth" kiáltásai között nyakát szegte."  A büntetés rosszul is végződhetett volna, szerencsére mindkét magyar vitéz legyőzte párbajban török ellenfelét. Abban az időben vívott győztes párviadalt a törökkel Segnyei Miklós és Török András és Thököly Vince hadnagyok is.                                                                                                        Segnyei Jób hadnagy 1596-ban még mindig az egri várban szolgált mikor III.Mehmed török szultán hatalmas seregével megtámadta a várat. Nyáry Pál kapitány vezette várvédő harcok alkalmával a török által felrobbantott Füles bástyánál Segnyei Jób hősi halált halt.

A három részre szakadt ország állandó hadszíntér volt. Az általam bemutatott két Segnyei, mint katona, harcban esett el. Jób szerényen küzdött a hazájáért, végül hősi halált halt. Miklós először Miksa király oldalán harcolt Egerben az oszmánok ellen, később Bocskai kapitánya lett a Habsburgok ellen, itt mára török oldalon harcolt. A Bocskai felkelés leverése után kénytelen volt Báthory Gábor szolgálatába állni ahol a magyarok közötti torzsalkodás áldozata lett.

Írta: Erdei László, 2021. évben