XI. INCE PÁPA

Egerben a II. világháború előtt tér volt elnevezve XI. Ince pápáról. E helyiségnek mai neve Tinódi Sebestyén tér. Ki volt nekünk XI. Ince pápa? 1676-1689. között volt Római pápa. Életelemének tekintette az oszmán török hódítóknak a keresztény Európából való kiűzését. Felkarolta és összeurópai üggyé tette az összefogást a muszlimok kiszorítására és ezáltal 1684. március 5-én létrejött a Szent Liga, a pápai állam, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Lengyel Királyság szövetsége a török kiűzésére, amihez később Svédország, Bajorország, a szász és brandenburgi választófejedelemség is csatlakozott. Így igazi összeurópai keresztény szövetség jött létre a muszlim hódítók kisöprésére. XI. Ince a vatikáni kincstárból óriási pénzösszeget, 18 millió aranyforintot adott a hadászati műveletekre. A kisebb, ám stratégiailag jelentős 1685-ös sikerek után 1686 elején XI. Ince pápa kiadta a jelszót Buda visszafoglalására, mely a kereszténység egyetemes ügyévé vált. A sok nemzetiségből álló Budát ostromló sereg soraiban közel 15 ezer magyar vitéz harcolt, Bercsényi Miklós, Petneházy Dávid, Barkóczy Ferenc, Bottyán János (Vak Bottyán), valamint Gróf Eszterházy János „ezereskapitányok" parancsnoksága alatt. (Például még Írországból is volt egy ezred mely katonái később Egerben is megfordultak és1693. március 10-én és a polgárok házaiban voltak elszállásolva.) Ezután minden akadály elhárult Magyarország felszabadítása elől. Lotharingiai Károly katonái folytatták a török kiűzését és 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál, a második mohácsi csatában megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Ez a győzelem azért volt nagyon fontos, mert így szabaddá vált az eszéki híd, ami ekkor az egyetlen átkelőhely volt a Dráván. Ebben az évben a szövetségesek elfoglalták Eszéket. Eger felszabadítására felvonult szövetséges haderőt d’Oria altábornagy irányította, ezen belül a magyar csapatok vezére gróf Koháry István 2-ezer huszárral, valamint Vécsey Sándor ajáncskői kapitány és a putnoki, s a diósgyőri kapitányok hadinépük élén sorakoztak fel és blokád alá vették a várat. 1687. december 18-án, 91 évi idegen megszállás után vonult ki Rusztem, az utolsó pasa 3500 török társaságában az egri várból.                 1688-ban Munkács, Lippa és Belgrád visszafoglalása következett. 1689-ben már Szerbia jó részéről is kiszorultak a törökök. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult. A másfél századon át részekre szakadt ország egyesítése útjában álló akadály elhárult. A török iga óriási pusztítást okozott az ország anyagi és emberi forrásaiban. A másfél millió elpusztított vagy rabszolgának elhurcolt emberek miatt falvak százai szűntek meg. Újjá kellett építeni az országot. Sajnos a török után a Habsburgok rendezkedtek be hódítóként.

Ince pápát "Magyarország megmentője" jelzővel is illetik, ő volt az a pápa, aki a legtöbbet tette Magyarországért, Európa egységéért. Buda visszafoglalásának fényes győzelemi hírét örömében megkönnyező XI. Ince pápa azonnal elrendelte, hogy másnap, 1686 szeptember 10-én az Angyalvár delet jelző ágyúlövése után konduljon meg Róma összes templomának harangja, és egy órán át zúgjon folyamatosan, így tudatva országgal-világgal, hogy Buda felszabadult. 1689-ben történt halála után tisztelete hamar terjedni kezdett, s már 1714-ben megkezdődött a boldoggá avatási eljárása. Ennek véghezvitelét azonban a francia udvar megakadályozta. A megakadt eljárást csak a XX. században folytatták, így boldoggá avatására csak 1956-ban került sor.