EGRI VÁR ZÁRKÁNDY BÁSTYÁJÁNAK ÉPÍTŐJE

Zárkándy Pál Baranya megyei nemesi család sarja. Születési és halálának évéről és helyéről nincs tudomásunk. Felesége a tekintélyes, gazdag földbirtokos lánya, Nyáry Krisztina. 1555. január 1-től 1558. február 28-ig volt az egri vár kaptánya Fügedy Jánossal együtt. Gárdonyi Géza „Egri csillagok” regényében olvashattunk róla. Hősiesen részt vett az 1552 évi török elleni várvédő harcokban, kimagasló katonai teljesítménye elismeréséül több királyi birtokadomány részese lett.

1556-ban a Hont vármegyei Bél és Lontó, majd pedig 1558-ban három társával együtt a Heves megyei Gyöngyöshalász, a Borsod megyei Újfalu, a Szabolcs vármegyei Csobaj, Szegegyház, s ugyanakkor Bodog-falva használatában, Debrecen területén kap birtokot. 1559-ben a Kecskemét városi Aranyhomok birtokosa más egri kapitányokkal együtt. A király előírta, hogy Zárkándynak 100 lovasa legyen, de közötte 16 a sajátjuké, melyek takarmányát és szolgáik élelmezését a vár fedezi, felhatalmazást kapott arra, hogy kémekre 100 forintot fordíthat. Zárkándy Pál már nyíltan protestáns, amikor a vár élére kerül ezért Verancsics Antal egri püspök ezt rossz szemmel nézi, valószínű emiatt 1558-ban a püspök kérésére a király a katolikus vallású Zolthay Istvánt nevezte ki az egri vár élére új főkapitánynak. Fügedy János 1558. január 8-án Miksa császártól jutalmul megkapta Noszvaj falut, itt a birtokán gazdálkodott, 1566. december 29-én halt meg. Zárkándy feltételezésünk szerint szintén a birtokai intézésével foglakozott miután elhagyta Egert.

Zárkándy irányítása alatt javították és bővítették az erődöt. Még Varkoch Tamás korábbi várkapitány idején a vár északkeleti részén emelt Sándor bástya felhasználásával 1555-58 években építette meg a róla elnevezett ZÁRKÁNDY BÁSTYÁT, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak.

Irta: Erdei László  2021

FILM A ZÁRKÁNDY BÁSTYÁRÓL